Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Az iratok tartalmi kivonata

248. 1937. Y. 5. Róma 249. 1937. V. 7. Belgrád 250. 1937. V. 10. London 251. 1937. Y. 10. Prága 252. 1937. Y. 13. London 253. 1937. V. 19. Párizs 254. 1937. V. 21. Budapest A római magyar követ jelentése a külügyminiszternek Neurath közli a magyar követtel, hogy a német—olasz együttműködést tökéletesnek találja; az osztrák kormány nem hajtja végre kívánt gyorsasággal az 1936. július 11-i egyezmény határozatait; Neurath tanácsosnak látja, hogy Magyarország megegyezzék Jugoszláviával, Romániával pedig modus vivendit keressen. A belgrádi magyar követ jelentése a külügyminiszternek Miklas osztrák szövetségi elnök budapesti látogatása alkalmából egyes jugoszláv lapok azt a gondolatot fejtegetik, hogy a Duna-völgyi problémákat csak a kisantant közreműködésével lehet megoldani. Napijelentés Vansittart angol külügyi államtitkár és Kánya magyar külügyminiszter beszélgetéséről A külügyi államtitkár szívesen látná Anglia és Olaszország kapcsolatainak megjavulását; Anglia számára nem közömbös a Duna-völgyi államok jövője; Kánya tájékoztatja Vansittart-t Magyarországnak a kisantant országokkal fennálló viszonyáról; Kánya úgy vélekedik, hogy Ausztria függetlenségét nem fenyegeti közvetlen veszély, mert az olasz—német együttműködés fennmaradása érdekében Németország nem fog erőszakot alkalmazni Ausztria ellen. A prágai magyar követ jelentése a külügyminiszternek A prágai sajtó Miklas osztrák szövetségi elnök budapesti látogatásáról úgy vélekedik, hogy az osztrák—magyar jó viszony tüntető dokumentálása bizonyos tengelyellenes látszattal bír. Napijelentés Eden angol és Kánya magyar külügyminiszter beszélgetéséről Eden felfogása szerint Olaszország afrikai és spanyolországi lekötöttsége miatt Németország esélyei növekedtek a Duna-völgyében; Eden kijelenti, hogy hasznos munkát végezne a magyar külügyminiszter, ha megértetné Cianóval, hogy Angliát nem vezeti gyűlölet Olaszországgal szemben. A párizsi magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Schmidt osztrák külügyi államtitkár közli, hogy párizsi utazásának az volt a célja, hogy Ausztria helyzetéről felvilágosításokkal szolgáljon a francia kormánynak; tárgyalásai során megmagyarázta, hogy Ausztria nem folytathat németellenes külpolitikát; kérte, hogy Anglia és Franciaország tekintsenek el Ausztria függetlenségére vonatkozó deklaráció kiadásától. Feljegyzés Ciano olasz külügyminiszter, Darányi miniszterelnök és Kánya magyar külügyminiszter megbeszéléséről Ciano tájékoztatja a magyar politikusokat az olasz—jugoszláv viszony legújabb fejleményeiről, és fejtegeti a magyar—jugoszláv közeledés szükségességét; Kánya kijelenti, hogy Németország és Olaszország kívánságára Magyarország hajlandó lenne Belgrádhoz közeledni, bár a magyar kormány nem bízik Stojadinovic őszinteségében; Románia katonai értékéről és megbízhatóságáról Ciano kedvezőtlenül nyilatkozik, de hangsúlyozza, hogy Románia természeti kincsekben gazdag ország, és ez a körülmény a tengelyhatalmak hasznos barátjává teheti; Ciano ígéretet tesz, hogy az olasz—román közeledést a magyar—román megegyezéstől teszi függővé; Olaszországot nem érinti Csehszlovákia sorsa; Ausztriáról beszélve Ciano kijelenti, hogy az Anschlussnak előbb-utóbb be kell következnie: Olaszország többé fegyveresen nem léphet fel Ausztria függetlenségéért (a tárgyalások folyamán e kijelentéseit enyhítve azt mondotta, hogy az olasz külpolitika célja az Anschluss végrehajtásának elhalasztása); a német-—olasz együttműködést Ciano tartósnak ítéli, mert kizárnak tartja az angol—német, de különösen a francia— német közeledést; Olaszország Franco uralmának teljes biztosításáig részt vesz a spanyol intervencióban. 47