Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

Ezen korrektúra elsősorban Chamberlainnek a Prága által inspirált azon álláspontjára vonatkozott, mely szerint a Dunamedencében egy politico-gazdasági egység létesíthető és ezen egység létesítése céljából Ausztriának és Csehszlovákiának szoros kooperációja volna létrehozandó. Ezzel szemben Berger-Waldenegg külügyminiszter a római paktumra hivatkozott, mely paktummal kapcsolatban igyekezett Chamberlainnek megmagyarázni, hogy az Ausztriára nézve sokkal fontosabb, mint egy Csehszlovákiához való közeledés. Jugoszláviára vonatkozólag az osztrák külügyminiszter a Nagyméltóságod által ismert felfogását fejtette ki. Berger-Waldenegg külügyminiszter szerint sikerült neki Sir Austent meggyőzni arról, hogy a Prága által kontemplált tervezet gyakorlatilag nem érvényesíthető. A külügyminiszter úr azonban hozzáfűzte, hogy a prágai út után Chamberlain úr valószínűleg újból a prágai felfogás felé fog hajlani. Rudnay rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter Küm. pol. 1936—2/11—1452. Eredeti tisztázat. 93. A PRÁGAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Prága, 1936. április 27. 88/pol. — 1936. Szigorúan bizalmas Bár ez a jelentésem post festum fog érkezni, mégis kötelességemnek tartom Nagyméltóságodnak azokról az információkról beszámolni, melyeket Sir Austen Chamberlain körútjára és különösen prágai tartózkodására vonatkozólag sikerült beszereznem. Az itteni német követség állítólag különböző megbízható forrásokból származó, egybevágó értesülései szerint, Sir Austen saját initiativájából határozta el magát erre az útra, melyet azonban eredetileg csak Bécsbe és Prágába tervezett. Az ok pedig, mely őt erre késztette, az lenne, hogy személyes hiúságában érzi magát sértve azáltal, hogy Hitler egy olyan szerződést mert felborítani, melyen az ő (Sir Austen) aláírása szerepel.

10

5 Ezért elhatározta, hogy úgy az angol parlamentben, mint a nyilvánosság előtt is, nagy tekintélyének teljes latbavetésével actiót szervez a szóbanforgó szerződés megvédésére. Hogy pedig ezen fellépésének nagyobb súlya legyen, a helyszínen akart személyes benyomásokat szerezni arról, hogy Németország ezen lépésének milyen kihatása van a dunai államok, első sorban Ausztria és Csehszlovákia helyzetére. 10

5 Az 1925. október 16-án Locarnóban kötött egyezményt Anglia képviseletében Sir Austen Chamberlain külügyminiszter írta alá. 194