Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 1. kötet

Iratok - I. A német—olasz közeledés hatása Ausztria nemzetközi helyzetére

b) A magyar közvéleményt teljesen megnyugtatná egy magyar—német barátsági szerződés kötése, kiegészítve egy konzultatív egyezménnyel, mely természetesen nem irányulna a két állam jelenlegi barátai egyike ellen sem és a konzultatív egyezményt a Magyarországot és Németországot közösen érdeklő ügyekre mondaná ki. c) Végső esetben, azaz, ha az a) és b) alatt felvetett gondolatokat a német kormány elvetné és arra sem volna hajlandó, hogy maga tegyen a súlyossá vált helyzet orvoslására javaslatot, talán meg lehetne kísérelni egy barátságszerződés megkötését, amelyet Németország kezdeményezne. A barátságszerződés tartalmáról az érdekelt államok annakidején megállapodnának. Küm. pol. 1936—7/25—992. (1320) Másolat. 88. A MOSZKVAI MAGYAR KÖVET JELENTÉSE A KÜLÜGYMINISZTERNEK Moszkva, 1936. április 17. 47/pol. — 1936. Szigorúan bizalmas Stern politikai igazgatóval április 4.-én folytatott beszélgetésben megállapíthattam, hogy a hivatalos szovjet körök a római jegyzőkönyvek aláírását kedvezően fogadták; azt tartják, hogy ezáltal Magyarország és Olaszország szorosabban kapcsolódtak Ausztriához, ami eltávolítja őket Németországtól és megnehezíti számukra az utóbbival való kollaboráció lehetőségét. Jó benyomást tett, hogy a jegyzőkönyvek aláírásával beigazolást nyertek azok a kijelentések, amelyeket a múltkor Magyarország külpolitikai orientációját illetőleg mondtam Litvinov előtt. A beszélgetés folyamán rámutattam arra, hogy e jegyzőkönyvek aláírása folytán megváltozott a helyzet a Duna völgyében a német terjeszkedési tervekkel szemben; míg Moszkvában azt tartották, hogy annak akadályát a kisentente képezi, most nyilvánvalóvá lett, hogy Ausztria függetlenségének támogatása által tulajdonkép a római blokk állja annak útját. Kimutattam, hogy a kisentente nemcsak hogy nem áll 'ellen, hanem Jugoszlávia és Románia lehetőleg kedveznek a német befolyásnak a Duna völgyében, mit Stern igazgató a felsorolt tények alapján maga is elismert. A bécsi protestálást az osztrák honvédelem kiépítése ellen szintén ily világításba állítottam. Stern meg akarta értetni velem, hogy ami minket illet, ez az álláspont természetes, tekintve ama veszélyeket, amelyek Magyarország gazdasági és politikai önállóságát fenyegetik abban az esetben, ha a németek a Duna völgyében előretörnek. Magam részéről kijelentettem, hogy mi tudatában vagyunk annak, hogy a német terjeszkedés Délkelet felé ránknézve nemcsak előnyökkel, hanem súlyos hátrányokkal is járhatna, azért nem is tartjuk kívánatosnak, úgy hogy e kérdésben Magyarország politikája — ha más okból is — bizonyos tekintetben egy úton halad az orosz poli189