Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem - tanácsülések, 1963-1964

1964. július 13. - 1. Doktorrá avatás - 2. Az Egyetem évi jelentése. Előadó: Pach Zsigmond Pál rektor - 3. Egyéb

/ -16­nem kollektív munkafeladótokon dolgozott, hanem a munkamegindi­tó közös megbeszélés után lényegében egyéni konzultációkra, a készülő dolgozatok támogatására korlátozódott. Persze az utóbbi módszerrel is eredményeket lehet elérni; hátránya azonban, h9gy a TDK-munkát a diákpályázatok rendszerével kapcsolatos•tevékeny­ségre korlátozza, a körök n~u válnak vitafórumokká*, holott ­mint ezt a kollégiumokban alakított szakcsoportok mutatják - a hallgatókban megvan az ezirányu érdeklődés. Szért - bár a tudo­mányos diákköri tevékenység ás a szakszemináriumi munka viszonya még pontosabb tisztázásra vár - nem lehet egyetérteni azzal a véleménnyel, hogy a szakdolgozatok előkészítésével való inten­zív foglalkozás a jövőben nem teszi lehetővé a tudományos diák­köri munka megjavítását a felsőbb évfolyamokon. Nem szabad szem elől távesztenünk; szakszemináriumon való részvétel, szakdolgo­zat készítése minden hallgató kötelezettsége; a tudományos diák­körök viszont a legjobb, legérdoklődőbb hallgatók számára nyúj­tanak külön képzési lehetőséget. 5. • A hallgatók tanulmányi munkája - amennyiben azt számszerűen, TeTíaT a "vizs"ga ere dmIhyoST alapján mérjük - az első félévi vizs­gák, ^valamint a IV. évfolyam második félévi vizsgáinak tükrében kielégitőnee mondható. Az egyes évfolyamok félévi átlageredményei az elmúlt tanév hasonló időszakával egybevetve mindenütt kisebb­nagyobb javulást mutatnak. így az I. évfolyam átlaga 3,61, ta­valy 3,6o; a II. évfolyamé 3,53, tavaly 3,49; a III. évfolyamé , 3,86, ill. 3,57, a IV. évfolyamé 3,94, ill, 3,89. Kedvező az első félévi vizsgaidőszak képe a vizsgakötelezettség időbeni tel­jesítése szempontjából is. Az Altalános Közgazdasági Karon pl. 648 vizsgakötelezett hallgató közül az utóvizsga-időszak végén mindössze 7 hallgatónak maradt el vizsgája, 9 hallgató tanusi­tott elégtelen előmenetelt és 22 diák árt el elégséges szintet. Ugyanakkor a kitűnők száma 58-at, a jeleseké 78-0t, a jórondü­eká 277-ot tett ki. Meg kell azonban jegyeznünk, hogy a vizsgaeredmények értékét helyenként gyengítette az enyhe elbírálási mód. Szért már az oktatási módszerek korszerűsítése kapcsán is felmerült az az igény, hogy az I. és II. évfolyamon tartalm asabb , magasabb köve­tel mé nyeket támasztó vizsgarondazerroT egeiseegosT"" egyben "Jozcn merselcleTü szelekciót valósítsunk meg; ezzel gátat vessünk an­nak, hogy a felsőbb tanulmányokra alkalmatlan hallgatók utó-­vizsgákkal és értéktelen elégségesekkel diplomát szerezzenek. Helyeselhető az az állásfoglalás, hogy fontos alapkérdésekben mutatkozó tudatlanság eseten egyéb anyagrészek ismerete elle­nére is utóvizsgára kell utasítani a hallgatókat. A követelmények alapjában egészséges növelése - ami semmiképpen sem jelentett maximalizmust - a most lezárult második félévi vizsgaidőszakban már érezhető volt. Végleges eredmények ugyan csak az utóvizsga időszak után állnak majd rendelkezésre, de néhány tényt máris megfigyelhetünk. A IV. évfolyam vizsgaercd-

Next

/
Oldalképek
Tartalom