Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 2. Désfalva - Kóródszentmárton (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2009.
A Küküllői Református Egyházmegye orgonái II.
A Küküllői Református Egyházmegye orgonái I I. sainkban 1890-ben tűnik fel először, de valószínűleg 1782-ben készítették. Ez az orgona — bár erősen leromlott állapotban - fennmaradt. Építője ismeretlen, talán Johannes Hahn vagy a fia, ifj. Johannes Hahn készítette. Ha megbízható az építési dátum, akkor nagyobb a valószínűsége, hogy az idősebb Hahn építette, hiszen 1782-ben az ifjabbik csak 19 éves volt, az apja pedig a következő évben, 1783-ban halt meg. Az eddigi kutatások az orgonaszekrényen sem tártak fel többet. Az orgonaszekrény beosztása, díszítése a régi sepsiszentgyörgyi vártemplom 1893-ban Maksára került orgonájához hasonlít. Viszont annak az orgonának is homályos a története, csak egy régi maksai fénykép alapján készült rekonstrukció és szerkezetének néhány darabja maradt fenn. A maksai orgona életkora is (1753-ban állították fel a vártemplomban, építése korábbi) a kóródszentmártoni 18. századi építését támasztja alá. Az ebben a kötetben szereplő nyolc egyházközség orgonája leképezi a Küküllői Egyházmegye változatos orgonaépítészetét. A gyülekezetek közül kettőben (Gógán, Kóródszentmárton) volt/van 18. esetleg 17. századi igen értékes orgona, a haranglábi református templomban fennmaradt a 19. század eleji hangszer, kettőben (Héderfája, Gógánváralja) kicserélték a régi orgonát, kettőben (Dicsőszentmárton, Kiskend) a 20. század fordulóján építettek először orgonát, egy egyházközségben pedig nem volt, és ma sincs orgona (Erzsébetváros). A továbbiakban a kötetben szereplő gyülekezetek orgonáit mutatjuk be. Leírásuk során először a hangszer főbb szerkezeti jellegzetességeit mutatjuk be, majd az építő nevét és az építés időpontját közöljük. Az orgonaszekrény leírásánál zárójelben az orgonahomlokzat sípmezőiben levő sípok számát jelöljük, majd a szekrény stílusát. A hangszerek diszpozíciójánál minden elérhető információt közlünk. A regiszterek neveit a regiszterhúzón vagy regiszterkapcsolón található felirat alapján szó szerint közöljük, ezért szerepel időnként német, időnként latin, időnként magyar szöveg. Az elnevezések helyenként hiányosak, mivel néhány orgonáról lekopott a felirat, és a hangszert sem lehetett megszólaltatni. Orgonák katalógusa Dicsőszentmárton Egymanuálos, 6 regiszteres, elöljátszós mechanikus csúszkaládás orgona. Építője: Kolonics István 1890-ben 192. műveként. Orgonaszekrény: Háromosztatú (5-9-5) historizáló homlokzattal klasszicista jegyekkel. Diszpozíciója: Manuál: C - P" 54 Három regisztert sikerült azonosítani: Principál 8' Octav 4' Flota am. 4' Története: Az egyházközség - az alapítványok kimutatása szerint - 1890 előtt komoly erőfeszítéseket tett az orgona beszerzéséért. 1877-ben és 1882-ben az egyháztagok a karácsonyi istentiszteleten 73 forintot gyűjtöttek, és azt az orgona-alapba tették, hogy az alap növeltetvén, orgona szereztessék az egyház részére. Az orgona beszerzése után maradó összeg kántori állás szervezésére fordítandó. Nagy János községi jegyző, az egyházközség presbitere 1883 februárjában 20 forintot adott az orgona-alapba. Fórizs József tímármester 1892-ben az önálló kántori állás megszer632
