Buzogány Dezső - Ösz Sándor Előd - Tóth Levente - Horváth Iringó - Kovács Mária Márta - Sipos Dávid: A törtenelmi küküllői református egyházmegye egyházközségeinek történeti katasztere 1. Adámos - Dányán (Fontes Rerum Ecclesiasticarum in Transylvania) Kolozsvár 2008.
Esperesi vizitációk a Küküllői Református Egyházmegyében a 17. században
Esperesi vizitációk a Küküllői Református Egyházmegyében a 17. században 1681-ben már január 2-án elindultak és folyamatosan vizitáltak január 14-ig, majd kevés szünet után folytatták január 17-26. között. 1683-ban január 5-15. között ugyancsak folyamatos volt a vizitáció, majd az évi egyházlátogatást csak decemberben kezdték el legközelebb. Máskor viszont több szakaszban bonyolították le, mint például 1677-ben: január 4-9., január 18-21., február 2-6., november 16-23. között, vagy 1699-ben január 19-26., február 2—6., február 12-18., december 8—10. között. Általában egy napot időztek az egyházközségben, de van rá példa, hogy többet is: 1677. január 8-9-én vizitáltak Magyarkirályfalván, 2 5 1680-ban pedig három napot töltöttek el ugyanott. 2 6 Ennél gyakrabban fordult elő, hogy egy nap alatt több gyülekezetet is végiglátogattak: 1683-ban jan. 10-én Kóródszentmártont és Balavásárt, 2 7 1684-ben február 6-án Radnótot és Maroscsapót, 2 81689-ben január 13-án Marosugrát, Búzásbesenyőt és Nagyteremit, 29 január 15-én Balavásárt, Kiskendet és Héderfáját. 3 0 Az hogy egy nap több gyülekezetet meglátogattak, igen szegényes, szűkszavú jegyzőkönyvi beszámolókkal járt. Igen érdekes kérdés a vizitáció útvonala. A Küküllői Egyházmegyében a földrajzi viszonyok alakíthatták ki azt a szokást, hogy a református falvakat, a vármegyét hosszan átszelő két folyó - Maros és Kisküküllő - mentén szekerezve látogatta végig az esperes. Nem volt rögzített útvonal: amikor a Küküllő-mentén kezdődött, akkor a Maros-menti falvakkal fejeződött be, és fordítva. A Maros-mentén elterülő falvak általában kisebb körút mentén sorakoztak: Mezőbodon, Marosbogát, Radnót, Maroscsapó, Marosugra, Kutyfalva, Kerelőszentpál, Kerelő, Magyardellő, Búzásbesenyő, Nagyteremi. A Kis-Küküllő völgyének falvait egy-két megszakítással járták végig: Nagykend, Kiskend, Egrestő, Balavásár, Kóródszentmárton, Küküllőszéplak, Héderfája, Bonyha, Bernád, Gógán, Gógánváralja, Dányán, Csávás, Harangláb, Vámosgálfalva, Küküllőpócsfalva, Szőkefalva, Dicsőszentmárton, Sövényfalva, Magyarkirályfalva, Küküllővár, Boldogfalva, Bethlenszentmiklós. Általában a Küküllő-menti egyházak és a Maros-völgyi községek meglátogatása között ejtették útba a félreeső Magyarherepét, Magyarsülyét, Nagymedvést és Magyarszentbenedeket. A Nagyküküllő mentén fekvő Ebesfalva és Küküllőalmás egyházközségeket viszont Dányán, illetve Harangláb után vizitálták. Talán pontosabb képet lehetne alkotni az esperesi vizsgálatokról, ha mindegyik évről teljes feljegyzések állnának rendelkezésünkre. Eléggé rendszeres a jegyzőkönyvek sora az 1677, 1678, 1680, 1681 1685, 1689, 1692, 1697-1699-es évekből, viszont nincs vagy csak nagyon kevés vizitációs feljegyzés van a következő évekből: 1679, 1686—88, 1691, 1695. Az egyházmegye első fennmaradt protokollumának utalásai biztosítékot jelentenek arra nézve, hogy az esperes végezte az egyházlátogatást, de kimondottan vizitációs jegyzőkönyvi bejegyzés nincs, csupán néhány törvénykezési ügy lezárásakor jegyzik meg, hogy a döntés vizitáció alkalmával született. Ilyen feljegyzések vannak az 1640, 1644-es, 1645, 1647, 1650, 1653, í659> 1673-as évekből. 3 1 2 5 KükEhmLvt prot. 1/2. 552 6 Uo. 81. Ekkor jan. 16-18. közt zajlott a vizitáció. 2 7 Uo. 105. 2 8 Uo. 113-114. 2 9 Uo. 154. 3 0 Uo. 3 1 KükEhmLvt prot. 1/1. 11
