Kolumbán Vilmos József: A nagysajói káptalan egyházközségeinek történeti katasztere (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 5.) Kolozsvár 2007.
Ötvösmunkák és ónedények a Nagysajói Káptalan - református egyházközségeiben (Kovács Mária)
Ötvösmunkák és ónedények 359 tett a szentmátéi kanna fülének négy vízszintes mezőre tagolt díszítése (5. ábra), ötszirmú virágtövek alatt vázából kihajló virágcsokor látható, alatta fiait tápláló pelikán és újabb vázából kihajló virágcsokor. Ezzel a fültípussal találkoztunk a bethlenszentmiklósi kannán, amely a kolozsvári MRK mester munkája, valamint a nagyszebeni Bruckenthal Múzeum tulajdonában lévő két kannán is, amelyek szintén a kolozsvári MRK mester munkái. 7 3 Szintén ez a kompozíció jelenik meg több szilágysági (egrespataki, zilahi) kanna fülén is. 7 4 Az újősi gyülekezet 17. századi kannájának füle geometriai ábrázolású, gyöngysoros keretbe foglalt rácsdísz (9. ábra). A szentmátéi kanna fülét kicserélték, elképzelhető, hogy szintén domborműves díszítésű lehetett. Az erdélyi ónöntők, változatos díszítésű fülekkel látták el munkáikat, amit a jelen kutatás is igazol, mivel a bemutatott hat kanna fülén különböző kompozíció jelenik meg. A nagysajói gyülekezetek tulajdonában lévő kannák közt több 17. századi alkotással találkoztunk (Katalógus 21). A nagysajói eklézsia kannáját Lorántffy Kata készíttette, azonban adományozási körülményeit nem ismerjük. Az enyhén csonkakúp alakú kanna domború talpa tagolt, peremén stilizált motívumokból szerkesztett fríz húzódik, amely megismétlődik a fedél peremén és a szájperem alatt is. A lapos fedél a szájperemre illeszkedik, középső részének domború tagozatán helyezkedik el balluszteres fedélgombja. A gyöngysorban végződő, stilizált hármas alakú billentőt öntött maszk díszíti. A kanna fenekébe gyöngysoros keretbe foglalt, egyszerű, reneszánsz vázából kihajló tulipánból, négyszirmú virágokból és indákból szerkesztett fenékrózsát helyeztek el. A kanna palástjának központi részén, vésett olaszkoszorúba olvasható felirata: „LorantFi / KaTa / 1660" (39. ábra). 7 5 1660-ban Lorántffy Kata több családtagját is elveszítette, ekkor halt meg leánya, Alia Mária és testvére Lorántffy Zsuzsanna, valamint Petki Borbála, Apafi István anyja. Elképzelhető, hogy emlékükre készíttette kannánkat és adományozta a nagysajói egyháznak. A kanna vállára beütött HB mesterjegye eddig feloldatlan (40. ábra). B. Nagy Margit közölte a nagysajói uradalom 168 l-es leltárát, amelyben több LK monogramos ón- és ezüstedényt vettek szám7. ábra 7 3 Anamaria Haldner: Colecţia de cositoare. Catalog. Sibiu 1972. 69. [A továbbiakban: Haldner] 7 4 Bajusz 69., 131. 7 5 Lorántffy Kata Lorántffy Zsuzsanna féltestvére lévén 1635-ben, I. Rákóczi Györgytől adományul kapta a nagysajói birtokot. Első férje Alia Sámuel, Küküllő vármegye főispánja, Udvarhelyszék főkapitánya volt, akitől Mária leánya született. Második férje Apafi Mihály fejedelem testvére, Apafi István, Szolnok vármegye alispánja volt. Tőle négy gyermeke született, de csak Miklós érte meg a felnőttkort. Lorántffy Kata 1681-ben halt meg Apanagyfalván. Lorántffy Katának Apafi Istvánnal kötött házasságát Lorántffy Zsuzsanna ellenezte, I. Rákóczi György hűtlenség miatt 1646-ban Apafi Istvánt minden jószágától megfosztotta. Horn Ildikó: Lorántffy Kata. In: Erdély és Patak Fejedelemasszonya, Lorántffy Zsuzsanna. Szerk. Tamás Edit. Sárospatak 2000. 68-78. 8. ábra 9. ábra
