Buzogány Dezső - Ősz Sándor Előd: A hunyad-zarándi református egyházközségek történeti katasztere 1. Algyógy – Haró (Erdélyi Református Egyháztörténeti Adatok 2-1.) Kolozsvár 2003.

Tárgymutató - Témák szerint

Témák szerint 435 1784-ben az Hora insurrectioja által, és 1788-ban a török háború által ezen ekklézsia is elég kárt vallott, mint egyébb javaiban, úgy contractussaiban is, mindazáltal a bölcs Isten megtartotta" az ekkla leveleit, melyeket fel is sorolnak (Galac, 1792/2-do); a lázadás után marad iratok jegyzése (Galac, 1796/3-szor/l-l 1). Lévita. Haró. A vizitáción jelen van a helyi „oskolamester és levita" (Haró, 1802/1.). Mester/tanító/rektor/praeceptor/oskolamester/ludimagister. Algyógy. Igen-igen részeges (Algyógy, 1686); a mester tanítása és erkölcse ellen nincs gyülekezeti panasz (Alpestes, 1694); nincs panasz (Algyógy, 1772; Algyógy, 1775/1-mo), a Vizitáció elrendeli, hogy a lelkész és a tanító leltározzák fel az ekkla ládájában lévő leveleket, küldjék fel az esperesnek, a jelentéktelen leveleket selejtezzék ki, hogy „a haszontalanokkal ne terheltessék az ekklézsia ládája" (Algyógy, 1783/7-mo);. a tanító az éneklő pulpitusnál ne ülve énekeljen (Algyógy, 1790/1-mo); némely helybéliek sokévi bérhátraléka miatt panaszkodik (Algyógy, 1791/1-mo); a szántóföldek, kaszálók, parokiális szőlők, erdők újbóli számbavétele az 1754-ben készített összeírás szerint, melyek részben a lelkész, részben a tanító használatára szánták (Algyógy, 1796/5-ször.); kötelességének ismerje lelkiismeretesen tanítani a gyermekeket (Algyógy, 1796/7-szer.); Algyógyon a tanítói lakás tetején tornyocska van, benne harang (Algyógy, 1796/13-szor.); panaszolnak a tanítóra, mert nem tanít, tanító védekezik (Algyógy, 1800/2-o); panasz a tanítóra, a vizitáció kideríti, hogy nem ő az oka annak, hogy nincs kellő tanítás, hanem az, hogy még mindig nem készült el az új iskolaépület (Algyógy, 1801/II.); mester fél, hogy lakása összeomlik (Algyógy, 1802/11.); Fizetését a konvenció szabja meg, lásd részletesen (Algyógy, 1804/IL); panaszolja, hogy nem fizetik meg rendesen a munkát, amit már négy éve végez (Algyógy, 1807/1V.). Alpestes. „Obligáltatik evégre a ludi magister, hogy a tanulható fiú és léány gyermekeket conscribálja, iskolába felkéresse" (Alpestes, 1766/5.); régi „abusust" tapasztal a vizitáció a lelkész és a tanító bérének megadásában (Alpestes, 1771/4.); a lelkészi és tanítói restanciákat ne vigyék át a következő esztendőre (Alpestes, 1772/3-o); „a Szent Visitatio őkegyelmének serio inponálya, hogy ezutánn vigyázzon jobban magára, az haszontalan, szükségtelen, annyival is inkább suspecta excursioktól desistállyon, a tanuló gyermekekkel penig úgy dajkálkodjék, hogy edesíttse inkább őket a tanulásra mérsékleti fenyítékkel is, mintsem idegeníttse felettéb való keménykedésével" (Alpestes, 1781/2-do); „Cathedralis funciojára nézve ugyan semmi panasz nem lehet, mert azt fogyatkozás nélkül jól viszi véghez, de a gyermekek taníttásában semmi haszon nem tapasztaltatik", a tanító azzal védekezett, hogy „minden roborál munkának idején elvonnyák az oskolából" a gyermekeket (Alpestes, 1783/2-do); „az oskolabéli gyermekek [...] gyarlócskáknak találtattak" (Alpestes, 1783/4-to); panasz a mester ellen, mert szorgalmasabban látogatja a sokadalmakat, mint az iskolát (Alpestes, 1791/3-o); mesternek járó területek (Alpestes, 1799/7-szer); „az oskolamesternek lakóháza igen kicsiny" (Alpestes, 1804/IL). Bácsi. Nincs elég képességük mestert tartani (Bácsi, 1771/4-to); a mestert „tisztátalansággal" vádolják (Bácsi, 1775/4-o); conventioba minden gazda egy szekér fát ígért a tanítónak, de nem adja, részletesen ugyanott a conventio is (Bácsi, 1800/2-o); „a Szent Visitatio exament producáltatott oskolamester Marosi Mihály őkegyelme által" (Bácsi, 1802/1.); lelkész híján a tanító végzi a lelkészi teendőket (Bácsi, 1802/11.); panasz a tanító ellen, hogy nem tanít, ez védekezik, hogy nem fizetnek (Bácsi, 1806/11.); „keservesen panaszolja az oskolamester, hogy conventio szerint való fizetésének nagyobb része restantiában vagyon" (Bácsi, 1806/III.). Brád. A Vizitáció ajánlja, hogy tanítót fogadjanak, mert a lelkész filiába is jár (Brád, 1772/2-o); mester hozását sürgetik (Brád, 1775/3-tio); a gyülekezet kérésére a Vizitáció inti a lelkészt, hogy a fii iából vasárnaponként igyekezzen vissza a mater délutáni istentiszteletére, amíg olyan tanítót nem hozatnak, aki az istentiszteletet elvégezheti (Brád, 1776/1-mo); „találjon [...] módot [az ekkla mestert hozni], consideralván az itten Isten kegyelmességéből szépen épült templomot, melyben nagy díszt fogna adni, ha abban éneklő mester is volna." (Brád, 1776/2-do); a szászvárosi partikulából éneklő kántort