Wencz Balázs (szerk.): Évkönyv 2016-2017 - MNL Komárom-Esztergom Megyei Levéltára Évkönyvei 24. (Esztergom, 2017)
Erdélyi Szabolcs: Nedamtól Komáromig - Komárom településszerkezetének változása a 18-29. században
24 ERDÉLYI SZABOLCS észak felé nagy kitérőt téve kötötte össze a két fővárost.58 Csak 1896-ban, Új-Szőny és Komárom egyesítésének évében adták át a csallóközi vonalat Komárom-Duna- szerdahely-Pozsony között. A Komárom-Érsekúj vár vonalon 1910-ben indult meg a közlekedés. 1909-re megépült a vasúti Duna-híd, a Vág-Duna vashídja 1913-ra lett kész. „A kortársak is abban látták Komárom dualizmuskori hanyatlását, a gyáripar távolmaradását, hogy Komáromot nem érintették a vasúti fővonalak. ” A városban az első jelentősebb ipari üzemek 1892, az állandó híd megépülése után jelentek meg.59 A vasút létesítésével nagyobb számú vasutas telepedett le a településen. Nemsokára iparosok, kereskedők is érkeztek a környékről és a Duna túlsó partjáról. Az erődépítkezésekhez (1850-1878) mesteremberekre volt szükség, közülük sokan családjukkal együtt érkeztek és többen Uj-Szőnyben telepedtek le. Mellettük a megjelenő katonaság, illetve családtagjaik is növelték a település lakosainak a számát. A szabadságharc előtti 800 fölötti lélekszám a harcok miatt erősen lecsökkent, 1850-ben 358-an, 1857-ben 936-an laktak Új-Szőnyben. 1869-ben 145 házban 1339 fő, 1880- ban 181 házban 1400 fő, 1890-ben 190 házban 1800 fő lakott (ebből 1645 magyar, 92 német, 32 tót, 1 oláh, 2 horvát, 28 egyéb; vallásra: 1363 római katolikus, 1 görög katolikus, 3 görög keleti, 65 evangélikus, 274 református, 1 unitárius, 93 izraelita).60 A II. katonai felmérésen (1840-?) a mai Bajcsy-Zsilinszky utca, Sport utca, Igmándi út és Klapka György út-Mártírok útja mentén, de főként utóbbi kettő kereszteződésénél épültek házak. A mai Igmándi út-Madách Imre utca kereszteződése tájékán téglaégető állt. Vasutak: győri (1856) és székesfehérvári (I860).61 Új-Szőny első ipari létesítménye a Milch család 1880-ban alapított gőzfürésztelepe volt. 1895-től Ráth Károly téglagyárat üzemeltetett a későbbi lengyár területén.62 Katolikus egyháza a szőnyi plébánia filiája volt, csak 1921-től lett önálló. Katolikus kistemploma 1891-ben épült és Szent István tiszteletére szentelték (Jézus Szíve elnevezésű nagytemplomát 1937-ben szentelték). A református egyház előbb Ó-Szőnyhöz, 1896-tól Komáromhoz tartozott, templomukat 1928-ban avatták. A katolikus népiskola 1763-ban alakult, épülete többször elpusztult, 1887-ben kapott új épületet, a református iskola 1890-ben épült fel.63 58 Budapest—Szob vasútvonal https://hu.wikipedia.org/wiki/Budapest-Szob-vasútvonal; Pozsony— Párkány vasútvonal https://hu.wikipedia.org/wiki/Pozsony-Párkány-vasútvonal utolsó megtekintés 2017. február 19. 59 Sikos—Tiner: Egy város... 36. o. Jekelfalussy: A Magyar Korona országainak... 288-289. o. 6' HT В IX a 1124, XVIII. col. 48. sect. 62 Számadó: Új-Szőnytől... 10., 9. o. 63 Rcdli-Számadó: Révköny... 179-180. o.
