Évkönyv ’92 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 1. (Esztergom, 1992)
Kántor Klára: A nemesi genealógia fonásai a Nyitra vármegyei levéltárban
Kántor Klára A nemesi genealógia forrásai a Nyitra vármegyei levéltárban Bevezetés Az emberiséget ősidők óta foglalkoztatta saját és szűkebb vagy tágabb környezetének származása, eredete. Természetesen ez az érdeklődés, az ősök keresésének ez a - néha már megszállottságot sugalló - gyakorlata nem pusztán öncélú, kiváncsiskodás vezérelte tevékenység volt a múltban, hanem nagyon is praktikus célokat: a hovatartozás, a társadalmi helyzet meghatározását avagy igazolását, illetőleg presztízscélokat szolgált. A genealógiának eme évezredek óta napjainkig űzött „laikus" vonulata mellett lassan kezdett kialakulni egy másik is, amely a 18. századra hozta meg igazi gyümölcsét, amikor a geneológia tudománnyá nemesedett. Az azóta eltelt több mint két évszázad alatt, módszereiben finomodva, tematikájában bővülve, a genealógia ma már a történelem egyik fontos segédtudománya, amely más segédtudományok eredményeit is felhasználva, másfelől azokat kiegészítve gazdagítja történelmi ismereteinket. (L) A származástani kutatások jelentőségét és szükségességét fokozottan hangsúlyozza ki az a körülmény, hogy a természettudományok egyes szakterületei számos probléma megoldásához a genealógia szolgáltatta adatbázist használják fel (biostatisztika, genetika). (2) A magyar genealógia kutatások könyvtárnyi irodalmat halmoztak fel, <3 '* melynek koronként eltérő megítélése nem kis mértékben múlott azon, hogy e - színvonalukat tekintve is nagyon különböző - munkák túlnyomó többségét a nemesi, erősen feudális színezetű családtörténetek teszik ki. Ez a jelenség már önmagában is a genealógia bizonyos torzulását tükrözi, hiszen a nemesség a magyar társadalom egészének mindig csak töredékét tette ki, számarányának növekvő tendenciája ellenére is. Az utóbbi évtizedekben egyre többen hívták fel a figyelmet más társadalmi osztályok és rétegek (parasztság, polgárság) genealógiai vizsgálatának fontosságára, ' 4 * s habár még mindig gyér számban, de születtek eredmények e téren is. Figyelembe véve azonban azt, hogy a feudális jogfelfogás szerinti magyar nemzetet alkotó - una et eadem libertást élvező - nemesi rend évszázadokon keresztül meghatározó szerepet játszott az ország politikai, közigazgatási stb. történetében, s ebből következően a reá vonatkozó forrásanyag is bővebben áll a kutatás rendelkezésére, érthetően a téma vonzóereje is nagyobb volt. Mégis, a fentiek ellenére sem állítható, hogy a történelmünkben oly nagy súllyal szereplő nemesség minden oldalú rétegvizsgálata megtörtént volna, s különösen érvényes ez a nemesség alsóbb rétegeit kitevő kisnemesi, kurialista, armalista nemes családokra vonatkozóan. Az e témára irányuló kutatások számos, részleteiben még kellően nem tisztázott problémára vethetnek fényt: társadalmi mobilitás, házassági (e ezen belül gazdasági) kapcsolatok köre, a nemzetiségi megoszlás tendenciái, a nemesi birtok aprózódása stb. Dolgozatomat előtanulmánynak tekintem egy későbbi munkálathoz, melynek során egy felvidéki eredetű armalista nemes család történetét kívánom feldolgozni. Tekintettel azonban arra, hogy a témára vonatkozó levéltári forrásanyag Csehszlovákiában található, célszerűnek mutatkozott első lépésként megismerkedni a szlovákiai levéltári szervezettel, felmérni a kutatás lehetőségeit illetőleg tájékozódni a legfontosabb levéltári forrástípusokban. Ennek
