Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)
Vármegye- és egyháztörténet - L. Balogh Béni: Nemzetiségi kérdés Komárom-Esztergom vármegyében 1945-1949 között
NEMZETISÉGI KÉRDÉS KOMÁROM-ESZTERGOM VÁRMEGYÉBEN 1945-1949 KÖZÖTT Az Esztergomba szállított járási és városi politikai őrizetesek megoszlása 1945. július végén a következő volt: nyilas: 177 fő; volksbundista: 129; SS-katona: 9; Wermacht-katona: 7; hungarista: 2; egyéb: 82. Az összesen 406-ból 162 főt adtak ki „tartósan” munkára, részben bányákba, részint csépléshez. A többieket alkalmilag foglalkoztatták.49 Munkájukat gyakran a helyi szovjet katonai parancsnokság vette igénybe.50 Mivel az esztergomi rendőrség nem rendelkezett megfelelő fogdahelyiségekkel és gyűjtőtáborral, őrzésük nehézségbe ütközött.51 Az esztergomi Nemzeti Bizottság 1945. május 2-i ülésén szóba került, hogy a kaszárnyában felállított intemálótábort ki kellene telepíteni az ún. tiszti üdülő épületébe vagy Esztergom-Kertvárosba. Végül az a döntés született, hogy nem költöztetik el, „mert a foglyok így közmunkára könnyebben igénybe vehetők”.52 Az élelmezési gondok miatt - e költségeket a városnak kellett állnia - az esztergomi intemálótábort 1946 januáijában felszámolták. „Az internáltak egy részét - az arra érdemeseket - szabadon bocsátják, míg a többit átszállítják a komáromi gyűjtőtáborba ” - közölte a polgármester a szovjet katonai városparancsnokkal.53 A komáromi Csillag-erődben, 1945 májusában felállított intemálótábor létszáma - az 1945. december 29-i alispáni jelentés szerint - 1580 fő volt. Addig az időpontig a gyüjtőtáborba több mint 28 ezer fő érkezett, „ebből a rendőrkapitányság elbocsátott 25 118 főt, internálás alá került 2623 fő, elintézés alatt van 485fő ügye”.54 A vármegyei rendőr-főkapitányság az internáltakból munkásszázadokat alakított, és azokkal közérdekű munkát végeztetett: százötvenen a komáromi pályaudvar helyreállításán, ugyanannyian a város megrongált közműveinek javításán dolgoztak. Másokat a tatabányai, tokodi, dorogi bányákba küldtek, és voltak, akik a kömyei állami gazdaságban aratták, csépelték a gabonát.55 A megyei Törvényhatósági Bizottság 1945. december 29-i ülésén, napirend előtti felszólalásában Pákh János „felülvizsgálati bizottság” megszervezését javasolta. Indoklása szerint: „ tudom, hogy kik azok, akik ma mint volksbundisták bent vannak [az intemálótáborban - L. B. B.], legnagyobb részük a bosszú, egyéni, ro49 A Magyar Államrendőrség Esztergom városi kapitányságának 1945. július 31-i jelentése. KEMÖL, Komárom-Esztergom megye alispánjának iratai (a továbbiakban: IV-954), ad 2446/1946. ai. sz. 50 KEMÖL, Esztergom város polgármesterének iratai, polgármesteri iratok (a továbbiakban: V-2-a), ad 1166/1946. pm. sz. 51 A magyar államrendőrség Esztergom városi kapitányságának 1945. július 31-i jelentése. KEMÖL, IV-954, ad 2446/1946. ai. sz. 52 Az esztergom Városi Nemzeti Bizottság 1945. évi május 2-i ülésének jegyzőkönyve. KEMÖL, Esztergom Városi Nemzeti Bizottság iratai (a továbbiakban: XVII-4), 19. o. 53 KEMÖL, V-2-a, 536/1945. pm. sz. 54 KEMÖL, IV-952, 1945. dec. 29-i közgyűlési jegyzőkönyv, 226. o.; Gróf: A magyarországi német lakosság a tatai járás területén... 57. o. 55 A vármegyei rendőrfőkapitány 1945. augusztus 13-i jelentése. KEMÖL, IV-954, ad 2446. ai. sz. 205
