Évkönyv 2010 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 19. (Esztergom, 2010)

Várvédő harcok a török korban - Ortutay András: Esztergom és környéke a török hódoltság korában

ESZTERGOM ÉS KÖRNYÉKE A TÖRÖK HÓDOLTSÁG KORÁBAN

háború alatt csak négy évig tudta tartani, a Duna túlsó partján fekvő Komárom ostromával pedig azután sem kísérletezett, hogy 1663-ban Érsekújvárt elfoglalta.

1543-ban, Esztergom török kézre kerülésének évében a vármegyének csak az esztergomi járása tartozott a felállítandó esztergomi szandzsákhoz, de Párkány olyan támaszpontot jelentett az esztergomi szandzsákbég számára, ahonnan három év alatt hódoltatta a vármegye északi részét is. A gyújtogató, rabló török lovascsapatok a Nyitra, a Zsitva, a Garam és az Ipoly völgyében messze északra felhatoltak. 1553-ra a hódoltatott Esztergom, Komárom, Bars, Hont és Nyitra megyei területeken az esztergomi szandzsák 359 településén 245 házat írtak össze. Az esztergomi bég amellett, hogy biztosította a szandzsák 1570-ben már 470 települése 4206 háznyi népességének török részre való adóztatását, a szandzsák területébe beékelődött Érsekújvár7 elfoglalására is kísérleteket tett.

Az esztergomi vár újabb ostromai 1594-től 1685-ig újabb és újabb pusztulást hoztak a vár környékén élőkre. Illésházy István beszámolóját az 1594-1595. évi ostromok okozta károkról bármely más ostrom esetében is írhatták volna: „öt-hat mérföldig mindenfelé a falukat, városokat mind elpusztították. A szegénységnek minden marháj okát, lovukat elhordták pénz nélkül. A mezőn a vetéseket lekaszálták és a lovaknak adták. Annak utána a kévéket is szabadon hordták mint ellenségét és a lovak alját is abból vetették meg. ”8

De a békés időszakokban is gyakori volt a betörés védtelen falvakba. 1577- ben a török felgyújtotta a komáromi vár közelében fekvő Örsújfalut. Száz évvel később a Vág-Dunán is átúsztattak, Csallóközaranyost borítva lángba. Esterházy Miklós nádor máskor így írt Papazoglu esztergomi bégnek: „Barátságosan intjük meg kegyelmedet is, hogy tartsa az szent békességhez magát és azoknak a faluknak békét hagyjon. ”9

A tizenöt éves háborút lezáró zsitvatoroki béke-megállapodás török és magyar példányának különbsége vitatottá tette az esztergomi szandzsákhoz tartozó települések számát. 1608-ban Konstantinápolyban és a magyarszőgyéni palánkvámál10 is

7 Esztergom török kézre kerülése után két évvel Várday Pál prímás a Nyitra folyó bal partján, Nyár- híd falu mellett, saját költségén egy palánkot emeltetett, amelyet Újvárnak, avagy építtetője után Érsekújvárnak neveztek. Arra volt hivatva, hogy az érseki birtokokat védje, és eltorlaszolja a török útját a Nyitra völgyében. 1573-ban a Nyitra folyó túlsó partján megkezdődött, és 1580-ra befejeződött az új Érsekújvár - a várépítészet új elveit is figyelembe vevő, hatágú csillagra emlékeztető - erődjének építése. A kamara által fizetett katonaság mellett az esztergomi érsek 285 lovast es 200 gyalogost tartott benne a saját pénzen. (Ortutay András: Érsekújvár szerepe a volt Esztergom vármegye területén a Magyar Királyság és a török uralom időszakában. Különlenyomat a Studia Agriensia 14. kötetéből. Eger, 1993, 161-163. o.)

8 Nicolaus Istvanffi: Pannonia Historiarumde Rebus Ungaricis. Libri XXXIV. 27. o.

9 Csapodi Csaba: Eszterházy Miklós nádor, 1583—1645. H. n., é. n. 107. o.

10 Az 1595-ben a töröktől visszafoglalt, majd 1605-ben ismét elvesztett Esztergom részbeni pótlására is, Szőgyénben palánkot emeltek, amelynek fenntartására több országgyűlési törvény (1608:

13