Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
A kettős hatalom időszaka
laszt kémek a Parlamentben. Sólymos arra is rámutatott, hogy milyen fontos a trösztök együttműködése. így november 21-én együtt mentek a Parlamentbe. Az esztergomi Nemzeti Tanács kezdettől fogva arra törekedett, hogy megkeresse az országos, területi, valamint budapesti szervezeteket, és megpróbáljanak valamiféle országos rendszert kialakítani, ahol az együttes erő jobban érvényre juthat. Már november 6-án az Esztergomi Nemzeti Tanács felvette a kapcsolatot Győrrel, a tárgyalás után pedig a tanács elnöke tájékoztatta a győri eseményekről a tanácstagokat. Egy, a Győri Vagongyár által összeállított követelési listát is hoztak. Esztergomnak egyébként a Dunántúli Nemzeti Tanáccsal tartós kapcsolata nem volt. Egyszer megfigyelőt küldtek oda, de az anarchiát és fejetlenséget tapasztalt ott, ettől kezdve nem vettek részt esztergomiak az üléseiken.273 November 14-én küldöttség indult Budapestre a Nemzeti Tanács írásos megbízásával. Az Újpesti Egyesült Izzó gyűlésén Kosik Kornél, Tiszavölgyi és Tóth Ferenc vett részt, míg Bády, Felczán, Horváth Csaba és Gábor Károly az írószövetség ülésére ment. Ok tájékoztatták a város lakosságát a budapesti munkásság követeléséről, amely országosnak lett elfogadva.274 „Egyértelműen fölzárkóztunk a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács mögé, azt tekintettük a forradalom országos irányító központjának, s mindenben követtük.”275 - elevenítette fel Szalay Ferenc. A Nagy-Budapesti Központi Munkástanács november 15-i ülésén Horváth Csaba vett részt az Esztergomi Nemzeti Tanács megbízásából,276 miközben Bádyék Csepelre mentek, Nagy Elekékhez. Ezen az ülésen még nem a politikai törekvések domináltak, hanem a szervezeti sémáról volt szó. Mivel Komárom megye részéről csak egy küldöttet javasoltak, ő felszólalásában még egy küldött helyét kérte. November közepétől Szalay Ferenc lett az összekötő az Esztergomi Nemzeti Tanács és a BKMT között, amelynek üléseire hetente kétszer járt, majd visszatérvén a városba beszámolt az ott elhangzottakról. A Csepelen megtartott munkástanácsülésekről pontos értesülései voltak a városnak, mivel az ott elhangzottakat írásba is foglalták. Horváth Csaba kapcsolatot tartott a Budapesti írószövetséggel is, ahonnan elhozta a Bibó-féle Expozét, amelyet mind az üzemi munkástanácsban, mind az üzemi gyűlésen ismertetett.277 Esztergomban a munkát november 19-én indították meg a Nagy-Budapesti Központi Munkástanács felhívásának megfelelően, a sztrájkjog fenntartása mellett. 273 KEMÖL, EMB. B 686/57. 121. (Kiss kihallgatási jegyzőkönyve.) 2 4 KEMÖL, EMB. B 686/57. 150. (Kosik kihallgatási jegyzőkönyve.) '75 Szalay Ferenc: Változó küldetésben. Esztergom és Vidéke, 1997. október 23. II. 276 Horváth Csaba: i. m. 334. 97
