Cseszka Éva: Esztergom 1956 - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 18. (Esztergom, 2011)
A kettős hatalom időszaka
engedünk, hanem úgy, hogy az ellenforradalmat szétzúzzuk ... Nem lehetünk puhák, nem lehetünk engedékenyek, mivel az ellenforradalmat nem lehet megbénítani, megállítani engedmények segítségével - ezt a receptet egyszer már kipróbáltuk.”292 1956. december elején tartott ülésén a párt Ideiglenes Intéző Bizottsága az októberben történteket ellenforradalomnak minősítette.293 294 A társadalom többsége azonban még mindig a Nagy Imre vezette kormány mellett foglalt állást, és többször is hitet tett a forradalom mellett. 1956 decemberére a kommunista párt létszáma 870 000 főről 37 818 főre csökkent. Ez a létszám az MDP forradalom előtti létszámának 4,3%-a volt. Kádár ekkor úgy határozott, drasztikusabb módszert alkalmaz. Ezt most már megtehette, annál is inkább, mivel eddigre már létrejött az a karhatalmi erő, amely őt támogatta. Ezenkívül - ne felejtsük el - itt voltak a szovjet csapatok is, amelyek fegyveres erejükkel szintén Kádárt támogatták. A társadalom még ekkor is harcolt követeléseiért, sőt, december elején ismét országszerte felerősödött az ellenállás. így volt ez Komárom megyében is. 1956. november 29-én az Eternit Művek munkástanácsa közös felhívást adott ki a 4. sz. Epületelemgyárral közösen, amelynek 5. pontjában a Duna menti üzemeket tömörítő központi munkástanács létrehozását javasolták. A levelet az Esztergomi Nemzeti Tanács is megtárgyalta, és támogatásra érdemesnek találta. A terv szerint az első ülésre december 3-án került volna sor Dorogon. Nem sokkal később egy tatabányai telefonhívás a megye Nemzeti Tanácsait arra utasította, hogy december 3-án jelenjenek meg a megyeszékhelyen egy megyei munkástanács létrehozása céljából. Ennek következtében a Duna menti üzemek tanácskozásának időpontját december 4-ére halasztották, helyét pedig Esztergomba tették át. December 3-án, a kijelölt időpontban a Dorogi, az Esztergomi valamint a környék településeinek Nemzeti Tanácsai megjelentek a Tatabányai Szénbányászati Tröszt Intéző Bizottságánál, de a meghirdetett tanácskozásról senki nem tudott semmit, mire a küldöttségek visszatértek településeikre."94 Másnap, december 4-én 10 órakor Esztergomban gyűltek össze a Duna menti üzemek küldöttjei. Mivel azonban a dorogiak nem érkeztek meg, az immár esztergomi küldöttekkel kiegészült társaság átvonult a Dorogi Szénbányászati Tröszt tanácstermébe. A gyűlésen a csepeli munkástanács küldöttei is jelen voltak. Az ülésen a dorogi Hajdú Sándor elnökölt, az értekezlet előadója pedig az esztergomi 292 Gyüszi László: i. m. 55. 293 Hiányzó lapok 1956 történetéből. Dokumentumok a volt SZKP KB levéltárából. Vál., az előszót és a jegyzeteket írta: Vjacseszlav Szereda, Alekszandr Sztikalin, a dokumentumok feltárásában, a jegyzetek készítésében közreműködött, az életrajzi jegyzeteket írta és a fényképeket vál.: Jelena Orehova. Móra, Budapest, 1993. 181. 294 GermuskaPál: A forradalom Tatabányán... 214. 101
