Levéltár és helytörténet. A Komáromi Levéltáros Szakmai Nap előadásai - Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára Évkönyvei 14. (Esztergom, 2005)
Tartalomjegyzék/Obsah - Fülöp Éva: Adatok az Esterházy család ifjabb fraknói grófi ága levéltárának történetéhez
első személyben íratott instrukcióban erősebben tükröződik a jövedelem-szerzési és jobbítási szándék, mint a gazdasági ismeretek - nos, ekkor még nem állott Eszterházy József mellett későbbi prefektusához, régenséhez, a fentebb említett Balogh Ferenchez hasonló kiváló gazdasági érzékű uradalmi főtiszt és az extenzív termelés időszakában, a gazdálkodás elszakadása sem indult, indulhatott meg az empíriától az elméleti megközelítés felé. 20 Az uradalom tisztviselői (qfficiales) és alkalmazottai (oeconomici) feladatkörét, és a rendelkezésre álló adatok alapján, a főbb tisztségviselők archontológiáját elsősorban gróf Eszterházy József leveleskönyve alapján lehet rekonstruálni. 21 A gazdasági folyamatok nyomon követésére számos forrás nyújt kutatási lehetőséget. A számadások és revíziójuk, inventáriumok, gazdasági jelentések, gazdasági/pénztári/számadásnaplók, tisztiszéki ülésjegyzőkönyvek, a jobbágyfalvakkal kötött contractusok, úriszéki jegyzőkönyvek stb. sokrétű megközelítést, elemzést tesznek lehetővé a gazdasági tevékenység és az uradalmi subditusok vizsgálatánál. Az uradalomban történtek rendkívül adatgazdag és megbízható datálásra módot nyújtó forrás Eszterházy József és az ugyancsak galánthai előnevet viselő, csallóközi köznemes famíliából származó Balogh Ferenc fennmaradt, több száz levele. A levelek pontos gazdasági beszámolókat rögzítenek, sőt, esetenként mellékletben csak itt megőrzött számadásokat, kimutatásokat is tartalmaznak. 22 A községek történetét csak a számukra is szervezeti keretet adó uradalom történetének feltárásával együtt lehet hitelesen megírni. A termeléstörténeti adatok feltárásának fontossága mellett most egy másik, demográfiai-társadalmi elemzés lehetőségére kívánunk utalni a tatai uradalom kapcsán: az egyes községi összeírások családfőnkénti, nyelvészeti módszereket is felhasználó vizsgálata lehetőséget nyújt (a névanyag, az életkor és a származási hely megjelölése miatt) a telepített német falvak lakossága eredetének pontosabb meghatározására. A primer források közül, a Magyar Országos Levéltárban filmen őrzött tatai anyakönyvek is értékes feljegyzéseket tartalmaznak: az 1820-as évek előtt még nem rovatos feljegyzések, főként a kereszteltek anyakönyvében, számos egyéni megjegyzés rögzítésére (ünnepségek; a birtokosok és más jeles személyek látogatása Tatán; gazdasági jellegű adatok stb.) adtak alkalmat Körmöczy István kántortanítónak, aki karnagy és orgonista is volt egy személyben Tatán, 1744-1757 közt. A Kuny Domokos Múzeum őrzi az ún. Révhelyi-gyűjteményt. Révhelyi Elemér 20 MOL TEL P. 198. Domínium Tata. F. 19. N. 297. 58-62. Systhema Aeconomicum[!] pro Inclytis Dominiis Semptaviensi, Gestesiensi et Tatensi deserviens. Anno 1729 elaborata. 21 A leveleskönyvbe bemásolták az alkalmazottak instrukcióit is, az uradalomszervezés korai, 1725— 1728 közötti időszakából. MOL TEL P. 197. Familiaria. F. 61. N. 1. Gróf Eszterházy József leveleskönyve. 1725-1728. 22 Fülöp Éva Mária: A tata-gesztesi Eszterházy-uradalom gazdasági szabályozása a XVIII. század első felében. In: A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Közleményei 1981-1983. Szerk.: Für Lajos. Bp., 1983. 313 és köv.
