Jersey Hiradó, 1955 (36. évfolyam, 1-52. szám)
1955-05-12 / 19. szám
írja: ® LUKÁCS ERNŐ Vol. XXXVI. évf.. No. 20. Sióm. Trenton, N. J., 1955 május 19. This newspaper is owned, managed and produced in our own printing plant in Trenton, New Jersey ALTER EGO. "Egy detroiti vendéglőben nemrégen különös jelenet játszódott le. Belépett egy ismeretlen férfi, elment a söntésig és a korcsmáros láttára megállt, mintha gyökeret vertek volna a lábai. A korcsmáros is meglepetten és reszketve bámult a jövevényre. Persze a vendégek is erre figyelmesek lettek 'és közelebb jöttek és a legnagyobb ámulatukra azt látták, hogy a két férfi szinte ijedten-állott egymással szemben, úgy hasonlított egymáshoz, mint egy tojás a másikhoz. Mindegyik azt hitte, hogy a saját szellemét látja. Mikor végre az ámulattól magukhoz tértek és a nyelvük megeredt, kiderült, hogy még sohasem látták egymást és nincs közöttük a legtávolabbi rokonság sem. A beszélgetés során viszont nagyon érdekes dolgok derültek ki= Mindkét férfi egy évben, egy napon született, agyidőben nősültek, lányaik ugyanazon napon születtek és mindkét leányt Barbarának hívják.’' * ¥ * Miközben ezt az érdekes esetet olvastam, eszembe jutott egy nagyon régi eset, mely velem történt meg. Alapításom éppen negyedszázados évfordulóján. Hivatalos ügyekben pár napot Szabadkán töltöttem. Gyönyörű nyári verőfényes napok voltak. A városi melegségből rendszerint a közeli Palicsra menekültem. Megszerettem ezt a prímitiiv barátságos kis fürdőhelyet, ahoi remek bunyevác nők, és kitűnő Dréher sörök voltak kaphatók... Hát amint egy alkonyati tájban a tó partján üldögéltem, egyszercsak valaki alaposan hátba vágott! Persze nyomban megfordultam és legnagyobb meglepetésemre egy nevető fiatalember állt előttem, okit soha se láttam életemben és aki nem volt se ősöm se isn erősöm. Mikor erélyes hangon felelőségre vontam, magicában nevetett és mégjobban püfölt, mert nem hitte el, hogy' sohase láttam. Kisült aztán, hogy összetévesztett egy barátjával, akivel évek óta egy bankban dolgozik. Ezt meg én nem hittem el neki. Végül is kijelentette, hogy még ma befogja bizonyítani, addig is felhatalmaz, hogy én is hátba vághatom, cmi nyomban mégis történt. Ezzel aztán megpecsételődött a barátságunk és a nap hátralevő részét együtt töltöttük el, még pedig igen kellemesen. Este gumirádleren bementünk a városba. Az Arany Bárány szálloda éttermében aztán odavezetett az én Alter Egom asztalához. Sohase felejtem* el azt a jelenetet, amikor szinte megdermedten ott álltam a “saját énem” előtt. Nem hitem a szemeimnek és mielőtt még egyetlen szót is váltottunk volna, mindketten elkezdtünk, szörnyen kacagni, sőt mindhárman, mert a kacagásunk átragadt a barátunkra is, aki odavezetett és aki százszázalékosan bebizonyította, hogy igaza volt és előző napon nem egészen ok nélkül vágott hátba... Persze az egész étterem felfigyelt és úgy néztek felénk mintha bolondok lettünk volna. Mi ketten pedig csak bámultuk egymást — minek tagadjam —1 mint a borjú az uj kaput. Valóban megtévesztésig hasonlítottunk egymásra. Testsúlyunk, testmagasságunk, oly tökéletesen egyezett és a születésünk napunk, mintha ikertestvérek lettünk volna. Még a ruhánk és az akkoriban divatos panama kalapunk is azonos volt. Még abban is egyformák voltunk, hogy mindkettőnknek a barna nő volt ízlése, akik a szabadkai udvaron bőségben virítottak. Mindezek örömére egy nagyot ittunk és úgy éreztük, hocrv «orv tárté*”* - -;-J- - - -■ - - 1 ------tdetét-.. Másnap mindhárman együtt mentünk, ki Palicsra és együtt csaptuk a szelet a szabadkai szép lányoknak és talán még ma is ott ólálkodnánk, ha közben egy félszázad ■ einem viharzott volna felettünk... —o— AZ ÓVATOS ZSUZSIKA. A bostoni rendőrség egy elveszett négy éves kislányt talált az uccán. Szépen megmondta, hogy Susan Ronald a neve, de amikor a civil ruhás rendőr hazaakarta vinni, kézzel-lábbal tiltakozott, mert a mámi megtiltotta, hogy "idegen emberek autójába beüljek." Végül is a rendőr kénytelen volt a körülállók gondjaira bízni. Ezekután nem tudom, hogy a kis Zsuzsika, hogy került haza a mamájához, de annyi bizonyos, hogy a kis Zsuzsika példáját a nagyobb Zsuzsikák is követhetnék és nem ülnének bele idegen emberek kocsijába. Ezáltal sokkal kevesebb lenne azoknak a bűnöknek a száma, melyekről naponta olvasunk az újságokban. —o— A NAGYHERCEG ÉS A KIS HERCIG. Az amerikai magazinokban is belekerült az a hir, hogy a kis iMónaco nagyhercege és uralkodója. Rainiar egy szép szőke amerikai lányt szeretne feleségül venni. A hir persze az itteni női berkekben nagy szenzációt keltett és nagy lótástiutást idézett elő. Egy kis szőke hercig nő nagyhercegnői rangra vágyott és hamupipőke álmait szőtje szövögette és minden rendelkezésére álló "női eszközökkel" valóra akarta váltani. Kis megtakarított pénzecskéjével tényleg és valóban elutazott a kis operett ország fővárosába Monte Carloba, ahol pár napi lankadatlan sodródás után sikerült kipróbálni a szerencséjét — nem a ruletten, hanem a szerelemben. Másszóval tényleg és valóban oda került a nagyherceg kegyes színe elé. Rainiar-nek tényleg és valóban igen megtetszett a szép 19 éves szőke amerikai leányzó, de mint kiderült nem főhercegnői rangban, hanem jóval azon aluli címmel akarta magához engedni... Ilyen előzmények után a kis hamupipőke mélyen lesújtva haza ballagot és bánatosan tovább folytatja tanulmányait a chicagói egyetemen és persze közben tovább szövögeti rózsaszínű álmait a monacói uralkodó herceg gyémántokkal diszitett trónusáról... Mielőtt még elfelejteném, ideirom, hogy a modern hamupipőke neve Barbara Reményi, ami azt bizonyítja, hogy magyar származású. Ez egy okkal több, hogy részvéttel legyek a kis Barbara Reményi szertefoszlott reményi felett. Ám vigasztalja magát kis Barbara az a tudat, hogy a boldogság soh'sem késő és lehet, hogy Önnek még olyan sok jut belőle, hogy egy egész tenger megédesül tőle... KUTYA A KOFFERBEN. A prohibicíós időkben történt az alábbi mulatságos história. Egy nagy oceánjáró hajóról leszálló utasok kisebb koferjeit magukkal hozták le. Az egyik ur, hogy egy kicsit megpihenjen a kofferjét letette egy padra. Mikor egy kissé kipihente magát újra felemelte és tovább ment vele. Igen ám, sfe a koffer helyén egy nedves tócsa maradt... Arra megy egy szemfüles finánc és gyanúsan belemártja az ujját a tócsába és megkóstolja jóféle csempészet pálinkát sejtve. Nem tudom milyen Ízűnek találta, mert gyanúsan oda szólt a pasasnak: — "Whiskey or Scotch? — "Nem uram" a kofferben nincs ital, csak egy kis kutya. Mégis nézheti, ha nem hiszi." HUNGARIAN- AMER IC AN W F. F K L' Y J—TM«- *>-» -■ every Tlsor«^* minden c*üLÖrtök6n a i ^ „ * , . , , NDGFRFNHAY Szerire«.«- GERENDA V MIKLÓS E-lLE !AL ‘ORC.-t A ol lu i,ur.ganun Society oi Junior, and Vicinity £djtorijl| ^ 'publUbmg E)őfÍ7cté«! hm egy évre $1 ?0. CanadSbe ét Európába S MM) —Talaphona: i «'HO Sii-tk-»/.;!««* ht kiadáhi-rafa!: 27 Hancock Ait., Trento* N Béky Zoltán főesperes magas szárnyalásu bensőséges imája zárta be az ünnepséget. — A közönség őszinte ünneplésben részesítette Connolly polgármestert és Duch Commissionert Magyar mozi előadás május 31-én és junius 1-én a Centre mozi színházban A Centre mozi színház vezetősége a magyar közönség figyelmét zeuton is felhívja a május 31-iki és junius 1-én, kedden is szerdán bemutatásra kerülő UI MAGYAR FILMRE: "TÓPARTI LÁTOMÁS", mely most kerül ELŐSZÖR bemutatásra Trentonóan és környékén. Az előadások este 6:30-tól kezdődnek. A négy Commissioner egyhangúlag Dónál J. Connolly polgármestert jelölte ismét a polgármesteri tisztségre — és a népszerű Mr. Connolly -most már harmadizben tölti be ezt a felelősségteljes fontos pozíciói. j-Magyar szempontból is nagy jelentősége volt —- ennek a szép ünnepségnek. A kitűnő magyarbarát polgármester mellett most már negyedszer tette le a commissioned esküt Andrew , J. Duch -— a mi Duch Andrásunk — akinek rövid, tartalmas ' beszédét őszinte szívből jövő ünneplés követte. Az ünnepélyt amelyről részletesen beszámoltunk, Ft. Béky Zoltán főesperes , magas szárnyalásu gyönyörű imája fejezte be, ---•amelyben ! a főesperes Isten áldását kérte városunk vezetői számára. Már délben fél tizenkettőkor szép, ünnepi közönség gyűlt j egybe a városháza nagytermében, amelyen megjelent Trenton ! városának színe java — politikai pártállásra való különbség j nélkül: Ott voltak a Commissionerek legközelebbi családtagjai, j az egyházak és az egyletek képviselői, városi, megyei és ál- j lami főtisztviselők, újságírók, fotóriporterek és a rádió állomások bemondói. A terem tizenkét órára nemcsak, hogy zsúfolásig megtelt, — hanem hátul és oldalt is négyes, hatos sorokban állott az ünnepi közönség — amely teljesen betöltötte a terem karzati részét is. / Tizenkét órakor léptek a terembe a régi Commissionerek Dónál J. Connolly polgármester vezetése mellett, akit meleg, őszinte ünneplésben részesített a közönség. Úgy Connolly polgármester, mint a többi Commissionerek egy fehér szegfűt viseltek a kabátjukon, ezzel is tanujelét adva, hogy teljes az egység közöttük. A Commissionefek és az ünnepi közönség mély csendben és meghatott figyelemmel hallgatta végig Reverend Joachim Dunn megnyitó imáját Ezután a városi főtisztviselő olvasta fel a május 10-iki választás eredményét — és a hadidéhoz híven felkérte az ujjonnan megválasztott Commissionert Arthur J. Holland-ot, hogy vegye át tisztségét. Ekkor általános figyelem közepette, Warren W. Orpen emelkedett szólásra. A népszerű Commissioner — rövid tartalmas beszédben búcsúzott kollégáitól — és ezután Arthur J. Hollandhoz fordult —- aki mint a május 10-iki választás egyik győz*ese — az Ő pozícióját fogja betölteni. Mindenki sajnálattal vette tudomásul a két politikus között a múltban lejátszódott incidenst, — sokan attól tartottak, hogy a két férfi ismét mint ellenfél fog szemben állni. A terem közönsége azonban a legnagyobb elégtétellel vette tudomásul, hogy a távozó Commissioner — felhívta Mr. Holland figyelmét arra a komoly nagy munkára, amely előtte áll és legjobb kívánságait fejezte ki — annak a férfinek — aki az Ő állását fogja elfoglalni. Ez a sportszerű gesztus — és az a férfias kézfogás, amely a távozó — és az emelvényre fellépő két férfiú között megtörtént — spontán tapsra ragadta a közönséget, mindenki örömmel látta, hogy az American fair play Íratlan törvényeinek mindkét férfi eleget tett — és ezzel ezt az incidenst mindenki lezártnak vette — és kitörölte emlékezetéből. Ezután az uj Commissionerek letették az esküt — amely után Issachar Levin rabbi magasszárnyalásu imát mondott. Következett a polgármester megválasztása — a Commissionerek egyhangúlag Dónál J. Connolly polgármestert jelölték és választották meg. Dónál J. Connolly polgármeser megválaszását őszinte ünnepléssel pecsételte még a terem közönsége -— mindenki átérezte, hogy Connolly polgármester valóban kiérdemelte ezt a megtisztelő megbízást —- szorgalmával, tehetségével és Trenton fejlődéséért kifejtett komoly munkájával. Mint a város ujjonan, harmadizben megválasztott polgármestere innen kezdve. Dónál J. Connolly vette át az ünnepély vezetését. "Hálásan köszönöm barátaimnak, valamint a rendőrség és a tűzoltóság tagjainak az érdekemben kifejtett munkát, amely nélkül nem lettem volna megválasztva. Éreztem, hogy ismét az ötödik helyen fogok "győzni" mondotta Duch András, — a közönség derült ünneplésének során. "Azon leszünk, hogy a következő négy évben még büszkébb rekordot állítsunk fel városunk részére mint — az elmúlt négy esztendő alatt" Duch András beszédét lelkes ünneplés zárta be. A Commissionerek bemutatása előtt Connolly polgármester tartalmas és értékes beszédben jelölte meg a feladatokat a következő négy évre. A polgármester továbbra is folytatni kívánja azt a gazdag és tartalmas programot, amely az elmúlt négy esztendő alatt — annyi sok ujjitást vezetett be a város érdekében. A városi alkalmazottak 40 órás munkahete, a 12 tagú polgári bizottság működése, az utcák további javítása, egy nagyszabású házépítési program képezi az alapját — Connolly polgármester tervének. A nagy figyelemmel végighallgatott beszéd után az ünnepi közönség szeretettel ' ünnepelte a népszerű polgármestert — crljinek fáradhatatlan munkássága nagyban hozzájárult ahoz az egységhez, amely a Commissionerek munkáját kisérte a múltban és kisémi fogja a jövőben. Ft. Béky Zoltán főesperes magas szárnyalásu fenkölt imája zárta be a felejthetetlen ünnepet. Trenton valóban szerencsés, — Connolly polgármester még sok nagy közmunkával fogja beimi nevét városunk történetének aranykönyvébe. Vásárhelyi Lajos. Magunk között kutattuk az igazat Irta: BAKAJSZA ANDRÁS. Velünk született szokás az, hogy saját fejünk után járunk és követjük az elvet, amely azt mondja, hogy másnak nem lehet igaza, csak nekünk. A legjobb borra is azt mondjuk: — Hát éppen elcsúszik, de ittam én már ennél jobbat is. A messze múltban és a közelben is sokat vitatkoztunk és harcoltunk egymás között többnyire jelentéktelen dolgok felett, amint azt néhány elcsappant pofon igazolja, de lényegében csak most került igazán fontos ügyre a sor Erről van ugyanis szó: — Egyesüljön egy kalap alá a két legnagyobb biztositó intézményünk vagy maradjon a Rákóczi és a Verhovay örökké ellenlábasok? Józanul gondolkodó koponyák, akik a helyzetet tövirőlhegyire ismerik és joguk van arra, hogy határozatot hozzanak és a nyilvánosság elé vigyék, azt javasolták: — Egyesülésben az erő és a két -tényező jobb, erősebb lesz. Jöttek azonban az ellenlábasok is és tőlem, aki a nagyobb egyleti fióknak tiszteletbeli és örökös diszelnöke vagyok, fejemhez vágták: — Hívja össze a tiszti ur a környékbeli érdekeltséget közös tanácskozásra és azoknak . döntése mondja meg, hogy mi történjék az egyesüléssel? így mentek szét a meghivók és erre a nagy találkozóra bányáinkból három hijján kereken háromszáz ember gyűlt össze a terembe, ahol csodá(Folytatása a 4-ik oldalon)_ ^ SÖRBE TÜKÖR GYÖNYÖRŰ ÖÜEPÉLY KERETÉBEN ESKÜDÖTT FEL CONNOLLY POLGÁRMESTER ES DUCH L AKDRÁS VÁROSI TANÁCSOS A nehéz és fárasztó Kampány iaraaisaya xmninu tbu.v hirtelen elmosódott volna — az elegáns, szerény és kitűnő modorú polgármester ismét bebizonyította, hogy feladata^ magaslatán áll. A tőle megszokott ellenállhatatlan kedvesseggel és könnyedséggel mutatta be egymásután a Commissicnere-. két — George W. Rieker, Arthur J. Holland, Sido L. Ridolfi egymásután emelkedtek szólásra — és ^ ebben a meghitt valósággal családias atmoszférában tanúságot tettek arról, hogy legjobb tudásukkal fogjak szolgálni Trenton fejlődését. Connolly polgármester különösen hangsúlyozta Andrew J. Duch érdemeit, mielőtt a kiváló magyarszármazásu Commissioner szólásra emelkedett volna. j-i iféiuum ~Nrt3rosnliia n^^PBÍheben, iélejtneieuenui szép < igazi bensőséges ünnep keretében — zászlók és virágok között — iktatták be a város ujjonan választott Commissionereit és polgármesterét, akik kedden délben tették le a hivatalos esküt Stanley H. Maziarz főtisztviselő előtt. | Gomlukukban fehér szegfüvei, ünnepi hangulatban esküdött fel Trenton város polgármestere és a Commissionerek, kedden, május ! 7-én a City Hallban megtartott hatalmas ünnepségen, amely amerikai magyar szempontból is jelentős eseménynek számítolt. Dalról jobbra: Arthur ]. Holland és Andrew ]. Duch Commissionerek, Donul J. Connolly polgármester, George IV. Rieker és Sido L. Ridolfi Commiksiouerck és Ciiy Clerk Stanley H. Maziarz. A POLGÁRMESTER ÉS A COMMISSlUnkKLlv bfc,LfcSKUSZNEK
