Millenniumi emlékkönyv. Válogatás Jász-Nagykun-Szolnok megye írásos emlékeiből (Szolnok, 2000)

áthajóztak a Duna folyón Pestre. így érkezett meg csapatával a királyné Tiszavarsányba. Ott a királyné körülbelül egy hétig időzött. Ott megpihentek és az evéstől felüdültek. Azután újra ettek. Kezdett ott halni egy rész a lengyelek csapatából, mert gyenge hadinép volt, nem erős, mint a magyarok. Ott a templomban temettek el egy kiváló nagyságos asszonyt; és egy nagyságos lengyel hasonlóképpen meghalt; a királyné temettette el őt. Hogy látta a királyné, hogy Varsány helységben pestis támadt, György barát megparancsolta a polgároknak, hogy lovakat rendeljenek a királyné szekereibe és helyette a császár ökreit adják. így is történt. Amikor a Varsány mezővárosból eljutott a királyné Gyulára, ott két úrhölgyet temettetett el a templomban. Onnan jöttek a Körös folyó révén át és Kunszentmártonba jöttek, s ott egy nagyságos lengyelt temettetett el; a plébánosnak bőséges torajándékot adtak az áldozatra. Es így a királyné megérkezett Lippára csapataival; Petrovytt, Batthyány Orbán, György barát és sokan mások vele voltak. SZERÉMI György: Magyarország romlásáról. Bp. 1961. 263-266. p. Szapolyai János halálát követően Szulejmán szultán 1541-ben bevette Budát, s az ország három részre szakadt. A török Szapolyai utószülött fia, János Zsigmond uralmi területét Erdélyre és környékére korlátozta. A Szapolyai-párti udvar pár héttel a főváros eleste után el is indult a kialakuló új fejedelemségbe. 1549. Heves vármegye kémeinek jelentése arról, hogy a törökök Szolnok közelében várat akarnak építeni Tisztelendő, nagyságos és nemzetes urak, köteles készségünk után stb. Nem kételkedünk, hogy a mi romlásunk, sanyargattatásunk, mindennapi félelmünk nyilván vagyon kegyelmetek előtt. Heves vármegye a Tiszán innen a török torkában fekszik, a szegény parasztok török hatalom alatt vannak, a kik ezeknek szolgálatára mindennap Budára, Pestre és a nagyhatvani kastélyhoz hajtatnak, a kik között akadnak némely óvatos törökök, a kik a végből mennek a törökökhöz, hogy azoknak terveit kikutathassák és kipuhatolhassák. Most érkezett közzülök hozzánk néhány kém, ezek azt beszélik, hogy a török birodalom hódoltsága alatt levő várakból a rácz hajósok és gyalogság Nándorfej érvárra szállíttattak, a hol igen sok naszád és gyorsjáratú hajó van. Úgy értették, hogy a Tiszára fognak evezni és a Tisza és Zagyva összefolyása által képezett szögletben Szolnok közelében várat akarnak emelni és azt a legjobban megerősíteni. Szegeden már igen sok épületfát és óriási tölgyfákat hordtak össze. Ha megérkeznek, hat nap alatt ötezer lovas részére elegendő, igen erős várat képesek emelni. Minthogy földünket és a tiszántúliakat a leggyorsabb pusztulás és romlás fenyegeti, méltóztassék uraságtoknak a főtisztelendő esztergomi érsek úrral és ő felsége helytartójával tanácskozni és a töröknek az útját elzárni, ő felségének pedig ami legkegyelmesebb urunknak írni, hogy a török császár ő felsége szűnjék meg bennünket megsemmisíteni. Az lenne talán a legjobb és hirtelen, a leggyorsabban kivihető, hogy ő felsége megparancsolja a hadvezérnek és főkapitányoknak, hogy itt várat építsenek, mert innen egész Erdélyig, Lengyelországig, Moldváig, Havasalföldéig a legnagyobb felügyeletet és védelmet lehetne gyakorolni. A magasságos Isten tartsa meg uraságtokat. Kelt székvárosunkban, Egerben 1549. márcz. 11. Uraságtoknak örökös szolgái Nemes Heves vármegye közönsége. ILLÉSY János: Adatok a szolnoki vár építéséhez és első ostromához. In: Hadtörténelmi Közlemények 1893 XXVII. sz. 638-639. p. Buda elestével megyénk területe a törökkel ellenséges Habsburg Ferdinánd országrészéhez került. Ez Szulejmán szultán sorozatos hadjáratait váltotta ki, minek hatására a török hódoltság fokozatosan 49