Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)
szárszói konferenciájának meghatározó személyisége. A II. világháború után a Nemzeti Parasztpárt, és az Országos Földbirtokrendező Tanács elnöke. 1947-48ban honvédelmi miniszter. Az 1950-es években a szövetkezetesítést fenntartásokkal ugyan, de mégis támogatta. VERSEGHY FERENC (SZOLNOK, 1757. — PEST, 1822.) Szerzetes, költő, író. Szolnoki sótiszt gyermeke, aki ifjúkorában belépett a pálos rendbe, és teológiát, bölcsészetet tanult. Pesti hitszónoklataiban II. József reformjait támogatta, majd tábori káplán lett. 1788-tól a Magyar Museum folyóirat munkatársa. 1793-ban csatlakozott a jakobinus összeesküvéshez, melyért később halálra ítélték, de a királytól kegyelemben részesült. A Marseilleise indulót először ő fordította magyarra. 9 évi várfogsága után József nádor környezetében nyelvtanítói állást kapott. Verses elbeszélései, költeményei mellett nyelvtudományi értekezéseket írt, de zenével, dalok komponálásával is foglalkozott. Hamvait 1931-ben a szolnoki temetőben helyezték el. 4 * VÉCSEY KÁROLY (PEST, 1807. — ARAD, 1849.) Honvédtábornok, az aradi vértanúk egyike. A császári hadseregben őrnagyi rangot ért el. 1848 nyarán a magyar kormány szolgálatába lépett. 1848 októberétől honvédezredes, decembertől tábornok. 1849. március 5-én a szolnoki csatában Damjanich seregét támogatva a Tisza bal parti hídfőjét elfoglalta. 1849. április 25től az Aradot ostromló honvédsereg vezére, melyet végül július l-jén sikerült bevennie. A világosi fegyverletétel előtt Temesvárt ostromolta. A fegyvert az orosz seregek előtt csak augusztus 21 -én tette le. Őt végezték ki utolsóként a kilenc bitóra ítélt tábornok közül. VIKTOR JÓZSEF (SZOLNOK, ? — ABONY, 1920.) A munkásmozgalom mártírja, a Tanácsköztársaság helyi alakja. Az I. világháború idején a szolnoki 68-as gyalogezredben harcolt. 1919-ben az ezred katonatanácsának elnökévé választották. Jelentős szerepe volt május 3-án a szolnoki ellenforradalmi lázadás leverésében, de az elfogottak halálra ítélésében és kivégzésében valószínűleg nem vett részt. A fehér különítményesek 1920. április 28-án társaival együtt a szolnoki fogházból az abonyi Vigyázó-kastélyba hurcolták, ahol meggyilkolták. 49 VIRÁG JÁNOS (SZOLNOK, 1881. —ABONY, 1920) A helyi munkásmozgalom mártírja, MAV-műhelyi munkás. 1918 márciusától a szociáldemokrata párt városi vezetőségének, 1919. február 15-től az akkor alakult szolnoki néptanács tagja lett. A Tanácsköztársaság idején, mint közélelmezési biztos, rekvirálásokat foganatosított. 1919. április 7-től a városi tanács tagja. Április 13-án a megye munkás-, paraszt- és katonatanácsába is beválasztották, ahol közélelmezési feladatokat látott el. A begyűjtést szabotáló gazdákat forradalmi törvényszék elé állíttatta. 1919. április 28-án a fehér különítményesek társaival együtt Abonyba hurcolták, és a Vigyázó-kastélyban meggyilkolták. 50 VÖRÖSMARTY MIHÁLY (PUSZTANYÉK, 1800. — PEST, 1855.) A legnagyobb magyar romantikus költő, de epikai és drámai műveket is írt. 174
