Szolnok város utcanevei. Helytörténeti adattár (Szolnok, 1993)

HUNYADI JÁNOS (?, 1407 ÉS 1409 KÖZÖTT — ZIMONY, 1456.) A török háborúk legkiemelkedőbb magyar hadvezére. Családjával Havasalföldről került Magyarországra. Apja, Zsigmond király vitézeként Hunyad várát kapta birtokul. Hunyadi János a Délvidéken folytatott törökellenes harcokban kitüntette magát, ezért I. Ulászlótól erdélyi vajda, temesi ispán és nándorfehérvári főkapitány címeket kapott. Számos hadisikere ellenére 1444-ben Várnánál, majd 1448-ban Rigómezőnél vereséget szenvedett, 1456-ban azonban a szultán túlerőben lévő seregét Nándorfehérvárnál legyőzte, és ezzel hetven évre elhárította a török hódítás közvetlen veszélyét. 1446 és 1452 között Magyarország kormányzója volt. 1456ban nándorfehérvári győzelme után pestisjárványnak esett áldozatul. (SZENT) ISTVÁN (ESZTERGOM, 964 VAGY 977. — ?, 1038.) 997-től fejedelem, 1001-től király, az államalapítás művének végrehajtója. A feudális állam megszilárdítása érdekében Koppányt, az erdélyi Gyulát, majd Ajtonyt legyőzte. A kereszténység terjesztése mellett kiépítette a királyi vármegyék szervezetét. 1030-ban az ország függetlenségét a német-római császárral szemben megvédelmezte. Fia, Imre herceg halála után utódjául Orselo Pétert jelölte ki. SZENT JÁNOS, NEPOMUKI (NEPOMUK, 1340 KÖRÜL — PRÁGA, 1393.) Katolikus pap, Csehország védőszentje. Érseki titkár, prágai kanonok, majd általános érseki helyettes volt. Az egyházi jogok érvényesítése miatt IV. Vencel királlyal szembekerült, aki a prágai Károly-hídról a Vltavába dobatta. Téves és későbbi keletű az a legendává vált állítás, mely szerint a gyónási titok megőrzése miatt ölették meg. Sírját 1719-ben feltárták, és nyelvét összeszáradva, épségben találták, mellyel sokáig a legendát igyekeztek alátámasztani. JÁSZI FERENC (SZOLNOK, 1901. — BUDAPEST, 1974.) Fodrászsegéd, a szolnoki munkásmozgalom jelentős alakja. 1918-ban Szolnokon megszervezte a Fodrászmunkások Szakszervezetét, majd részt vett a KMP szolnoki szervezetének megalakításában is. A Tanácsköztársaság kikiáltása után a szolnoki mukástanács tagjává választották. Az 1920-as években Szegeden élt, ahol kommunista szervezkedésért két és fél évi börtönbüntetésre ítélték. Hosszabb külföldi tartózkodása után 1930-tól Budapesten lakott. 1945 előtt a szakszervezeti, a szociáldemokrata és a kommunista mozgalomban egyaránt tevékenykedett. A

II. világháború után számos párt- és állami tisztség betöltője, 1957-től haláláig a munkásőrség tagja.

21 JÓKAI MÓR (KOMÁROM, 1825. — BUDAPEST, 1904.) Legnagyobb romantikus regényírónk. Jogi tanulmányokat végzett, majd ügyvédi oklevelet szerzett. 1848-ban a pesti ifjúság egyik vezére. Részt vett a 12 pont megfogalmazásában. Az 1850-es években csak az irodalomnak élt. A kiegyezés után a balközép egyik vezetője, de 1875-ben belépett a Szabadelvű Pártba, és feladta függetlenségi elveit. Számtalan romantikus regény és novella szerzője. Az 1850-es években írt műveiben előbb a múlt felé fordul, majd a reformkor nemzeti 145