Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

ÖCSÖD 87 tözött el a faluból.

59 Az ellenforradalmi rendszer idején a földtelenek nagy arányából fakadó társadalmi feszültség jelentette a község életében az egyik fő meghatározó erőt. A Nagyatádi-féle földreform keretében - 1924 és 1930 között - 448 házhelyet és 404 családnak 1012 kh földet osztottak ki. (Az igénylők száma 898 volt, és 8492 holdat kértek!) A töredékparcellás juttatottak jelentős része nem győzte fizetni a magas megváltási árat. A három helybeli nagybirtokból 1927-től 3395 katasztrális holdat kapott kisbérletbe a falu 588 lakosa.

60 A harmincas években a kisbérlők száma 765-re nőtt, de a bérelt terület alig változott.

61 A gazdasági világválság éveiben a kisföldű parasztság nagy része is eladósodott. 1932 őszén 313, 1932/33 telén a családtagokkal együtt 1567 főnyi munkanélkülit tartottak nyilván Öcsödön. Az ínségmunka során mindössze havi 5 pengő keresetet biztosítottak részükre,

62 A válság elhúzódott: 341 öcsödi agrárproletár még 1934-ben sem kapott aratnivalót, s 162 kérvényező kubikos is hiába akart munkát.

63 A válság alatti elégedetlenség nem váltott ki a helyi mozgalomban nagyobb fellendülést. 1933-ban a Körös-hajózás megindítására vonatkozó tervektől remélte a község az előrelépést, a munkaalkalmat.

64 A békésszentandrási duzzasztó 1942-ben elkészült, 1943-ban a hajójáratok is megindultak. A második világháború időszaka 1942 végéig a több munkaalkalom révén kisebb javulást hozott, bár az 1941/42. évi súlyos belvizek sok kárt okoztak. 1943-tól a behívások és a közellátási gondok miatt viszont igen nehéz helyzet alakult ki. Az 1944. évi gabonatermés egy részét el sem tudták csépelni. 1944. szeptember 12-én a községháza udvarán tárolt hadianyagban robbanás történt, a községháza és a mellette lévő iskola erősen megrongálódott.

65 A visszavonuló fasiszta csapatok 1944 október elején az öcsödi hidat is felrobbantották. A község 1944. október 7-én szabadult fel. A szovjet parancsnokság segítségével már október 10-én megindult a közigazgatás. Október 18-án német légitámadás érte Öcsödöt. Ennek során a református iskola és a paplak sérült meg.

66 1944. december 3-án koalíciós népgyűlésen „közigazgatási tanácsot'

1 választottak. Elnöke a kommunista Izsó Sándor lett.

67 December elejéig két pártszervezet jött létre: a kommunistákat és a szociáldemokratákat tömörítő „egyesült munkáspárt" és a Kisgazdapárt. A helyi nemzeti bizottság (elnöke a kommunista Tóth Sándor) 1945 elején alakult meg. A demokratikus képviselőtestület 1945. április 30-án tartotta első ülését. A község bírája a parasztpárti Mészáros Péter lett.

68 (A helvi pártok létrejöttének dátumai: MKP 1945. február 1., vezető politikai titkára Papp Imre; SZDP 1945. április 26.; NPP 1945. április 26.; FKgP 1944. december l.

69

) Az MKP-nek 1945 júniusában 230, szeptemberében már 344 tagja volt.

70 1945 tavaszán a földreform gyors végrehajtása során az igénybevett 5151 katasztrális holdból - a közcélú juttatásokon kívül -937 családfő kapott földet. Áttelepülésre 135-en jelentkeztek.

71 A földreform után kevesebb lett a munkát keresők száma: 1947 nyarán már csak 164 volt.

72 A népi demokráciával való egyetértést jelezték a két koalíciós választás helvi eredményei:

73