Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

674 TISZAUG fenzívája érintette a községet, de a románok visszaszorítása csak rövid időre sikerült.

47 1925-ben a községi elöljáróság tagjai a bíró, a törvény- (másod-) bíró, a négy esküdt, a pénztárnok és a közgyám voltak.

48 Tiszaug 1944. október 17-én szabadult fel.

49 A felszabadulást követően megalakultak a demokratikus pártok, köztük 1945 áprilisában az MKP és az FKgP.

50 Az élet beindításában több népi bizottság is szerepet játszott, így a nemzeti bizottság, a termelési bizottság, közellátási bizottság, földigénylő bizottság, jóvátételi bizottság, népművelési bizottság.

51 1945 júliusában a nemzeti bizottságnak hat tagja volt, akik közül kettő (Kása Sándor, Jakab Károly) a kisgazdákat, kettő (Zevegyi Lajos, Hizó György) a kommunistákat, kettő pedig (Lincsik József, Nagy Kálmán) a Földmunkások Szakszervezetét képviselte. A bizottság elnöke Kása Sándor volt.

52 Az 1945. évi választásokon a Nemzeti Parasztpárt 41, a Polgári Demokrata Párt 15, a Magyar Kommunista Párt 94, a Kisgazdapárt 515, a Szociáldemokrata Párt 30 szavazatot kapott Tiszaugon.

53 A község felszabadulását követően a Vörös Hadsereg hídépítő alakulatai megkezdték az ideiglenes híd építését, majd a helyreállítási munkákban a település lakossága is részt vett.

54 A szakszervezetek közül a községben a földmunkás szakszervezet működött. 1947-ben Tiszaugrói egy szakszervezet (FÉKOSZ) és egy ifjúsági szervezet (FISZ) létéről adtak jelentést.

55 1946. június 23-án alakult meg a földműves-szövetkezet, mely 1947 nyarán már a következő gépekkel rendelkezett: 2 cséplőszekrény, 2 traktor, 2 traktoreke, 1 gépi meghajtású tengerimorzsoló, 1 lógereblye, 2 traktortárcsa és 1 vetőgép. Az ügyvezető 1947. augusztus 17-i tájékoztatója szerint a gépeket hamar rendbe hozták, s a szövetkezet szántott, csépelt, emellett a legelőt is hasznosította.

56 Az 1947. évi választáson a Kisgazdapárt szerezte meg az első helyet a községben. A második helyen a Magyar Kommunista Párt, harmadik helyen a Nemzeti Parasztpárt végzett.

57 A fordulat évében a Kisgazdapárt háttérbe szorult, s vezető politikai erővé az 1948 közepén létrejött egyesült munkáspárt vált. A földosztás során 1948-ig Tiszaugon 238 földigénylő 1690 kh földhöz jutott.

58 1948 őszén Tiszaugon földbérlő csoport alakult, s a december 11-i megyei szövetkezeti felügyelői jelentés szerint Tiszaugon ekkor már földbérlő szövetkezet működött.

59 Tiszaugon az első termelőszövetkezeti csoport 1949. október 27-én jött létre Petőfi néven. A III. típusba tartozott, 9 újgazda és 2 nincstelen alapította. A Megyei Földhivatal 1949/50-es jelentése szerint a csoport 171 kh földterületen 13 fővel gazdálkodott.

60 1948-50 között átalakult a politikai intézményrendszer. 1948-ban megalakult a parasztifjúsági rétegszervezet, az EPOSZ és az egységes paraszti tömegszervezet, a DÉFOSZ. Ezek helyi szervezeteit 1949 elején hozták létre. 1950-ben került sor az első tanácsválasztásra. A községi tanács 1950. október 27-én alakult meg 31 tanácstaggal és 16 póttaggal. A tanácstagok közül 8 ipari munkás volt, 14 szegényparaszt, 5 középparaszt, 2 kisiparos, illetve kiskereskedő és 2 értelmiségi. A tanács elnöke Kékért István lett. A tanácsi apparátus létszáma a megalakulást követő első években 7 fő volt.

61 6. A jobbágyfelszabadításig a falu tulajdonviszonyait a földesúri földtulajdon határozta meg. A községet újranépesítő jobbágyokkal a földesúr 1721-ben és 1742-ben robotváltó szerződést kötött. A földesúr akkor még szántóvető majorgazdaságot nem üzemeltetett, legfeljebb állattartással kapcsolatos szénakaszálásra, behordásra, meg a jobbágyoktól beszedett terménydézsmának és boroknak a fuvarozására vette igénybe a robotot. Ez az állapot a Mária Terézia-féle úrbérrendezésig tartott. Az 1771. évi úrbérrendezés során a falu határát negyedik osztályúnak minősítették, s így 32 kishold szántóföldet és 12 kaszás rétet mértek ki minden egész jobbágytelek számára. Az úrbéri birtokállomány mennyisége ezt követően az alábbiak szerint alakult:

62