Adatok Szolnok megye történetéből II. (Szolnok, 1989)

SZAJOL 171 ket a vasúthoz közel mérték ki, s ez tette lehetővé az újszajoli falurész kialakulását, a bejáró munkások, vasutasok Szajolban való megtelepedését. Török Margit két dolgozatában is kimutatja, hogy Szajol XX. századi töretlen népességfejlődése a települést kiemeli a környezetből.

100 Ez pedig összefüggésben van e csekély juttatott földdel is. 1945 után a földreform megszüntetett egy 350 kh-as birtokot s néhány olyan 5-50 kh közötti gazdaságot, amelyek a kisföldű szajoli lakosok között kirívónak tűntek. 1948. március 31-ig Szajolban 2816 kh ingatlant osztottak ki 416 személy között.

101 Alapvető változást azonban a termelőszövetkezetek megalakulása hozott. Az első termelőszövetkezeti csoport Előre néven 1949. szeptember 6-án alakult meg Szajolban, 18 fővel, amely a Megyei Földhivatal 1949/50-es jelentése szerint 150 kh földön gazdálkodott. 1952-ben az Előre Tsz mellett az Alkotmány Tsz működéséről is található adat, amelynek ekkor 574 kh a földterülete. Az Alkotmány Tsz 1952. augusztus 29-ig l-es típusú termelőszövetkezetként működött, ekkor átalakult III. típusúvá.

102 Ezt követően a termelőszövetkezetek földterülete és taglétszáma a következőképpen alakult:

103 Ev termelőszövetkezet Lilét (kh) tagok száma 574 nincs adat 83 8 600 40 658 67 608 46 3774 385 1952 Előre 1953 Alkotmány Előre 1955 Előre 1957 Előre 1961 Vörös Csepel 1957-ben az egyénileg gazdálkodók kezén az összterület 45,3%-a volt, a szövetkezetek 10,2%-ot, az állami gazdaságok 29,4%-ot birtokoltak, 15% tartalékterület használói egyéni gazdálkodók voltak.

104 7. A nemesek földje, állatállománya a feudalizmus korában adómentes lévén, róluk feljegyzések nem készültek. Tudjuk viszont, hogy 1824-ben a község 3374 kh határából 989 kh azaz 29,3% víz alatt állt. 10 földnélküli házas zsellér és 18 hazátlan zsellér állatállománya 1787-ben összesen 6 fejőstehén, 2 tinó, 5 hámos ló, amelyeket fuvarozásra használtak.

105 1828-ban 18 hazátlan zsellérnek állatai sem voltak.

106 1850—1851ben 16 kh-on dohányt termesztettek. 1852 és 1962 között a földterület megoszlása a következő:

107 l-v 1852 1879 1895 1935 1952 1957 1962 kh kh kh kh kh kh kh 368 896 872 4588 4378 4649 4176 12 23 13 45 246 275 510 1 13 7 7 16 661 62 44 943 611 523 342 45 13 96 179 163 561 24 54 36 22 Szántó Rét, kert Szőlő Legelő Erdő Nádas Terméketlen 130 378 219 1436 695 1319 790 Összesen 1171 1404 1162 7145 6170 6972 6417 A művelési ágak arányából a szántóföldi növénytermesztés túlsúlyára, szinte kizárólagosságára lehet következtetni. 1852 és 1879 között szinte az egész legelőt feltörték. A község határterületének nagyarányú változása 1920-1930 között következett be, amikor - figyelembe véve a vasút érdekeit is - Tenyőpusztából kapott Szajol jókora dara-