Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
Az I. ötéves terv másik fontos szolnoki beruházása a szalmacellulóz gyár felépítése volt. Az ország cellulóz szükségletének csak mintegy felét tudta biztosítani a Csepeli Cellulózgyár, a másik felét importból kellett fedezni, elsősorban a nyugati államokból. Ráadásul az ország cellulóz szükséglete is radikálisan emelkedett: az 1950. évi 30 ezer tonnás szükséglet helyett 1954-re már 44 ezer tonnával számoltak az előzetes tervek. A csepeli gyár kapacitását 28 ezer tonna/év fölé már nem lehetett emelni, így tervbe vették két újabb magyarországi cellulózgyár megépítését már az I. ötéves terv során, amelyek közül az elsőt Szolnokra tervezték az 1951. évre. A beruházás szükségességét tehát elsősorban az importfüggőség csökkentése indokolta, amellyel jelentős deviza-megtakarítás volt elérhető. Az új gyár kapacitását 3 ezer tonna/év mennyiségben állapították meg, amely 120 fő dolgozóval kezdi meg működését. A szolnoki telepítést többek között az indokolta, hogy az új üzemet a már meglévő Szolnoki Papírgyár vertikális üzemeként képzelték el, amely azzal szoros kooperációban működik. A már meglévő papírgyár infrastruktúrája komoly beruházási megtakarítást is jelentett (iparvágány, áram, gőz, víz, szennyvízelvezetés). A gyár az alföldi térségben termő gabonaféleségek szalmáját használta fel alapanyagul. A beruházás kezdetének 1951. márciusát, befejezésének 1952. januárját adták meg (a kivitelező Vegyesipari Beruházási NV. már néhány nappal később, 1950. augusztus 28- án, 1953. januárjára módosította a befejezést). A gyár beruházási egységszáma LA 151-0-008 volt.118 A korabeli megyei sajtó az új üzem jelentőségét - a növekvő papírigény kielégítése mellett - abban adta meg, hogy a rizsszalmával olyan alapanyagot használhattak fel, amely nem volt alkalmas mezőgazdasági célokra, miközben ezzel egyéb szalma és nyárfa megtakarítását érték el.119 A telepítés pontos helyszínét illetően itt is sokáig húzódott a vita, de ezúttal legalább az biztosnak látszott, hogy Szolnok közvetlen környezete lesz a befutó (bár Cséky Sándor egy alkalommal felvetette Szentendrét is telepítési * 9 2.1.2. A Szalmacellulóz Gyár 118 MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. 54.d. 753., 782., 792. p. 1950. augusztus 16.; MNL JNSZML XXXV. 39-1-72.ő.e. 35. p. A könnyűipar beruházásainak kódolása az ABC szerint a „K”-tól a „P” betűig terjedt. Ezen belül a szalmacellulóz gyár kapta az „LA” terveimet. MNL OL OT TŰK. XIX-A-16-b. 136.d. 177-178. p. 119 A szolnoki Szalmacellulóz Gyár jelentősége. In: Szolnok Megyei Néplap, 1952. augusztus 9. 3. p. A rizsszalma, mint ipari nyersanyag felhasználására egyéb megoldások is adódtak, pl. értékes import fát helyettesítő rostlemezt lehetett belőle gyártani. Érdekesség, hogy a rostlemez gyártó üzemet Horthy Miklós hosszú időn át elhagyatottan álló kenderesi kastélyában kívánták létrehozni, bár a munkálatok igen vontatottan haladtak. In: Szolnok Megyei Néplap, 1953. augusztus 8. 3. p. Mikor készül el végre a kenderesi rostlemezgyár? 51
