Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)

II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)

Fittinggyár lett volna.237 A tervcélt az OT első ízben 1950. július 28-án adta ki 00238/1950 OT szám alatt. A beruházási cél a következő esztendőben módosult és 20 millió Ft helyett immár 35 millió forintos beruházásról beszéltek. A tervfeladat elkészítési határideje azonban állandóan csúszott egyrészt az illetékes szervek túlterheltsége, másrészt a kiinduló adatok késedelmes megküldése miatt. A gyár kapacitása fitting és hasonló öntvényekből, valamint egyéb temperöntvényből (gépalkatrészek) mintegy napi 20 tonna, illetve évi 6 ezer tonna lett volna. A fém nyersanyagszükségletet a Szovjetunióból, Dunapenteléről és egyéb import révén, a homokot, kokszot és egyéb adalékokat pedig Budapest-Albertfalváról tervezték fedezni. Az üzemet - több alternatíva közül kiválasztva - végül a város központjától DNy-ra mintegy 4 km-es távolságba tervezték, ahol a 700 főnyi dolgozóból minimum 200 fő részére lakást kellett volna biztosítani, lehetőleg a kijelölt terület közelében. Az üzemnek más üzemekkel való kapcsolata nem volt és zajt, különleges füstöt vagy bűzt nem termelt volna.238

Magyarország iparának temperöntvény-szükségletét akkoriban a csepeli Rákosi Mátyás Művek, a Soproni Vasárugyár NV, a Salgótarjáni Kályha és Tűzhelygyár NV, valamint a Kühne Vasöntöde és Gépgyár NV látta el. A fém- és acélöntvények pótlására a temperöntvények mind szélesebb körére volt szüksége a magyar iparnak, ezért látták indokoltnak egy új gyár létrehozását. A fítting-gyártmányok vonalán az erős exportkereslet elsőrendű népgazdasági érdekké tette egy ilyen jellegű üzem létrehozását. Az akkori fittingexport 90%- át a Rákosi Mátyás Művek adta, azonban már ekkor is csak a legsürgősebb igényeket tudták kielégíteni, az üzem további ilyen irányú fejlesztése pedig lehetetlennek mutatkozott. A karcagi telepítést több tényező is indokolta. Egyrészt egy modern üzem felépítésével fel lehetett gyorsítani az addigi elavult gyártási technológiával dolgozó üzemek egy-két hétre rúgó temperálási idejét egy-két napra. Bármely régi üzem kibővítése hátrányosnak tűnt mind helyhiány miatt, mind pedig profilírozási szempontból. A karcagi telepítést indokolta az is, hogy a kénszegény nyersvasat a Szovjetunióból importálták, a felhasználás, illetve az export Budapesten keresztül történt, így a szállítási útvonal nem tört volna meg. Nem utolsó sorban pedig ezzel a telepítéssel egy újabb mezőgazdasági várost iparosított volna a szocialista népgazdaság, így a budapesti ipari centrumot tovább bonthatták. Az 1950-es irat szerint a

A tervezett mezőtúri gyár termékei speciális fémöntvények lettek volna. A

temperöntvény olyan speciális vasöntvény, amelynek alapanyaga a fehér nyersvas. Kisebb alkatrészek, használati eszközök készítésére használható. A különféle fittingekkel cső- és egyéb hidraulikai kapcsolatok valósíthatóak meg.

MNL OLTERINT TŰK. XXVI-A-1. 34.d. 4. számú mappa: Karcagi Temperöntöde.

94