Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
II. Az I. ötéves tervidőszak (1950-1954)
eleinte 50, majd 96 lakást terveztek a gyárhoz, amelyek 2 emeletes, 8-12 lakásos lakóházak részeiként épülhettek fel. Jellemző, hogy a gyár járulékos beruházásaként építendő lakásokhoz az építési költségek felét sem fedezte a meglévő hitelkeret, így a korábban tervbe vett 104 fős legényszállásról le kellett mondani, hogy lakások épülhessenek. 193 A gyár indulásakor a dolgozók túlnyomó része, mintegy 80%-a jászberényi, jászapáti és egyéb környékbeli lakos volt, de a vezetőkön kívül érkezett több jól képzett pesti és csepeli szakmunkás is. A helyi munkaerőt a fővárosban képezték át.194 A Fémnyomó- és Lemezárugyár tervezése idején a vas és cement megtakarítása érdekében már eleve előtérbe helyezték a téglából készült szerkezeteket.195 A Jászberény - Budapest főútvonalról a gyártelephez vezető bekötőút vasbeton hídjának építése anyaghiány miatt sokáig halasztást szenvedett, ezért az építkezés időtartamára a meglévő kis teherbírású fahidat cölöpjármok segítségével, illetve a pályaszerkezetet tartó hossztartók számának megnövelésével erősítették meg.196 Jászberény második nagyüzemének építési munkálatainál az építőanyag-hiány mellett már a munkaerő-hiány is lassította az építkezés ütemét. A „külső gyárépítkezésnél” 1951 nyarán egy hónap késésben voltak az ütemtervhez képest, mert az aratási munkák elvitték a munkaerőt.197 Az építkezés gyorsabb előrehaladását hátráltatta a munkafegyelem lazasága, a rendszeres késés és az ittasság. Az építkezésen a segédmunkás-hiány több mint 400 főt tett ki, így a 800 főre beütemezett építési tervet csak kevesebb, mint a fele létszámmal tudták végezni jó ideig. A munkaerő toborzás ezúttal nem járt eredménnyel. Az építkezésen egyrészt munkaerőhiány jelentkezett, másrészt viszont a meglévő munkaerőt sem használták ki mindig teljesen.198 A Fémnyomó- és Lemezárugyár 1952-ben kezdte meg a termelést és az év IV. negyedévére már termelési mérlegbeszámoló is készült. Ebből kitűnik, hogy az egy főre eső tervezett termelési értéknek csak 47%-át érte el a gyár, aminek okait a munkások „önfényképezése” által derítették ki. Gondot jelentett, 193 Uo. GH. IV. kötet. Egyedi beruházások. 194 Jászberény, a modern nagyüzemek városa. In: Szolnok Megyei Néplap, 1952. szeptember 17. 3. p. ' 195 MNL OL XIX-F-6-h, 104.d. GH I. kötet. TERI NT 1951. április 6-án kelt határozata. A beruházás ismertetése. 196 Uo. GH III. kötet. Magasépítés - mélyépítés. Műtárgyak a Jászberény - Budapest főúthoz. 197 MNL JNSZML A Jászberényi Városi Tanács VB iratai. 1951. augusztus 2. 998. p. 198 MNL JNSZML XXXV. 42-1-4. ő.e. 278., 281. p. 80
