Sebők Balázs: Szolnok megye szocialista iparosítása 1950-1970 - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 13. (Szolnok, 2015)
V. A II. ötéves tervidőszak (1961-1965)
1961-ben adták át az Állatifehérje Feldolgozó Vállalatot Szolnokon, melynek befejezése még a hároméves terv időszakából csúszott át erre a tervidőszakra. 1964-ben készült el a Szolnoki Papírgyár erőműve. A Szolnoki Cukorgyárban előbb egy létisztítót adtak át 270 vagon répa/nap kapacitással (1961), majd elkészült a répaoldal rekonstrukciója 1964-ben. 1963-ban készült el az Építőipari és Szerelő Vállalat telephelye.534 A Szolnok Megyei Gépjavító Vállalat korszerűsítésére mintegy 40 millió Ft-ot költöttek: az üzem az új szállítópályás szerelőcsarnokkal immár évi mintegy 20-25 ezer dieselmotor „kórházává” vált (azelőtt elsősorban SZ 80-as és 100-as traktorok nagyjavításával, valamint mezőgazdasági kisgép- és vasszerkezetek gyártásával foglalkoztak). Innentől már az SZ 100-as, a DT 54-es és a Csepel gyártmányú traktorhajtóművek javítása, valamint alkatrészek gyártása lett a fő profil. Az üzem teljes átalakítását csak 1966-ban fejezték be, ekkorra a 450 fős munkás létszámot 800 főre emelték. A II. ötéves terv során, 1962-ben épült fel a 600 vagonos befogadóképességű Újszászi Gabonatároló is közel 23 millió Ft- os beruházási költséggel. Az újszászi tároló főként búza tárolására épült, amelybe a jászberényi és a szolnoki járás termését fogadták be. Ebben az ötéves tervben az állam mintegy félmilliárd Ft-ot költött tárházakra: Kecskeméten és Orosházán az újszászival megegyező kapacitású, de Mosonmagyaróváron 1300 vagon befogadóképességű tárolót adtak át.535 A II. ötéves terv előkészítése során felmerült ipartelepítési koncepciók közül az MSZMP Szolnok Megyei VB által az MSZMP IKO-hoz benyújtott anyagból gyakorlatilag semmi sem valósult meg (ezeket az elgondolásokat az OT már a terv megindulása előtt lesöpörte az asztalról). Immár a harmadik szocialista népgazdasági terv kapcsán mondható el, hogy a megyei apparátus lényegében feleslegesen dolgozott, hiába készítette el saját koncepcióját a megye fejlesztésével kapcsolatban, érdemi beleszólása/belelátása továbbra sem volt saját területének eseményeit illetően. Azért érdemes átgondolni, mennyivel kedvezőbben alakulhatott volna az ipar megyén belüli területi eloszlása (decentralizációja), amennyiben megvalósulnak a megyei szervek által igényelt beruházások. Emlékeztetőül, a nem támogatott beruházások közé sorolandó a száraztészta- és ostyagyár, illetve a tégla- és cserépgyár Karcagon, az élelmezésipari gépgyár Kunszentmártonban, a vegyszergyár Tiszafüreden, a téglagyár Jászapátin, a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Gépgyár másfél évtizede halogatott rekonstrukciója, de ebbe a kategóriába tartozik négy meghiúsult szolnoki üzem is, így a szárazjéggyár, a rostlemezgyár, az 534 Kaposvári Gy. 1969. 55. p. 535 B AKT AI F. - TATAI Z. 1965. 100-101. p.; Beruházási adattár 1950-1971. 153. p. 242
