Bagi Gábor: Forradalom, szabadságharc és megtorlás a Jászkun kerületben - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 11. (Szolnok, 2009)
A JÁSZKUN KERÜLET 1848/49-BEN - II. A Jászkun Kerület a forradalom és szabadságharc alatt
Hegedűs Zsigmond aljegyző lettek. Erre szükség is volt a délvidéki szerb felkelés miatt. II. 3. A szerbek és Jellacic ellen A március 15-én követelt nemzetőrség a polgári forradalmak jellegzetes intézménye, 1848/49-ben hazánkban különleges jelentőségűvé vált. Alkalmazása korlátái ellenére olyan keretet jelentett, amelyben a férfinépesség jelentős része elsajátíthatta a fegyverforgatást. Az intézmény előzménye a függetlenségi háború amerikai milíciája és a francia forradalom nemzetőrsége volt, míg hazánkban a XVIII. század közepétől a városokban szervezett - a napóleoni háborúkban rendfenntartó feladatra alkalmazott - polgárőrségek. Ezekkel csak látszólag rokonítható a jászkun nemesi felkelés, amely nemcsak korlátozott létszámú volt, de béke idején még szervezeti keretként sem működött. A nemzetőrség az áprilisi XXII. te. nyomán jött létre, jövedelemhez kötötten, a 20-50 év közötti férfiakból. A vagyoni kritériumok között fél telek, vagy ezzel azonos nagyságú birtok, illetve évi 100 pfit jövedelem, a rendezett tanácsú községekben 200 ft értékű ház vagy fold szerepelt. Batthyány miniszterelnök április 20-án létrehozta az Országos Nemzetőrségi Haditanácsot, amely az ország nemzetőrsége felett rendelkezett. A kerületi közgyűlés már április 6-án választmányt hozott létre a helyi nemzetőrség szervezésére. Batthyány április 11-én elrendelte a szolgálatra kötelesek összeírását, míg Szemere belügyminiszter 21-én figyelmeztetett, hogy a testi hibások kivételével mindenkinek szolgálnia kell, és a tehetősek sem hagyhatók ki. Sajnos a törvényhatóságban összeírtak száma sem ismert, bár Herendi József szerint a 25-ből 17 településen 8719 gyalogost és 522 lovast vettek számba.30 Ennek alapján a teljes létszám 10-15.000 fő között lehetett. A kezdeti lelkesedés után lassan erősödött a köznép bizalmatlansága, sokan új tehertől tartottak. Az is kiderült, hogy a nemzetőrség számára a Jászkunságban is hiányoznak a fegyverek. Emiatt még Batthyány miniszterelnököt is megkeresték, de segíteni ő sem tudott.50 51 A nemzetőrségen belül kezdett szerveződni az abból kiváló, és a forradalom reguláris haderejévé váló honvédség is. Batthyány a délvidéki események hatására május 15-én határozta el egy „önkénytes őrsereg” szervezését négyévi szolgálattal, a sorkatonaság pótlására. A 21 országos 50 JNSZML Jászkun Kerület, 1848-as Bizottmányi ir. 733/1848. sz., HERENDI József 1901.32. p. 51 JNSZML Jászkun Kerület, 1848-as Bizottmányi ir. 1124/1848. sz.; URBÁN Aladár 1998.1. 489-49. p. 30
