Cseh Géza: Válogatás az 1956-os forradalom levéltári dokumentumaiból - Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Közleményei 8. (Szolnok, 2006)

nevezték, mert a lakosság nem akadályozta meg a szovjet csapatok átvonulását.

180 A szovjet katonai egységeket november 4-e után a megye területén sehol sem érte támadás. Előfordult azonban, hogy a helyi rendőrt lefegyverezték, puskáját és pisztolyát elvették, mint november 21-én Jánoshidán. December 12-én pedig a karcagi honvédlaktanya kerítéséhez vágtak kézigránátot és lőttek ki rá géppisztolyból sorozatot ismeretlen tettesek.

181 A rendőrségi napi jelentésekben inkább csak röpcédulák terjesztéséről, a Kádár-kormány plakátjainak leszaggatásáról és egy esetben vasúti telefonvezetékek elvágásáról olvashatunk, ezek számítottak Szolnok megyében az ellenállás legextrémebb formáinak. A röplapokat többnyire diákok, a jászberényi, karcagi és kisújszállási gimnáziumok, valamint a Szolnoki Gépipari Technikum tanulói készítették, akiket akcióik után le is tartóztattak.

182 Kunhegyesen és Karcagon felnőttek is készítettek röplapokat, ezért később népbíróság elé állították őket, és aránytalanul súlyos büntetéseket szabtak ki rájuk.

183 Kunhegyesen a Kádár Jánost gúnyoló röplapokat az október végén megalakult Petőfi kör értelmiségi tagjai terjesztették. Felvették a kapcsolatot a karcagi gimnázium tanáraival és az iskola diákszervezetével is.

184 A Kádár nevével fémjelzett politikai rendszer ellen szervezkedésre egyedül Karcagon került sor. Sinkovits Gyula agronómus vezetésével november 8-a körül illegális, fegyveres csoport szervezése kezdődött a Nagy Imre-kormány visszaállításának támogatására. A mindössze hat fős csoport - négy karcagi és két kisújszállási lakos - a kunmadarasi repülőtér egyik tisztjétől szerzett néhány kézigránátot, de fegyveres akcióba már nem fogtak. Sinkovits a Bükkbe ment, hogy az ottani fegyveres ellenállókkal kapcsolatot teremtsen, de nem járt szerencsével és a letartóztatástól félve, egy ideig Nógrád megyében rejtőzködött. A kezdeti stádiumban megrekedt mozgalom tagjaira rendkívül súlyos ítéleteket szabott kis a népbíróság. Sinkovits Gyulát első fokon életfogytig tartó szabadságvesztésre ítélték.

185 Szolnok megyében a forradalom időszakában súlyosabb atrocitás nem történt, ennek ellenére a megtorlás, ezen belül is a karhatalom rendkívül brutális fellépése talán még nagyobb tömegeket érintett, mint más megyékben. A KAJÁRI, 1996. 118. o. Uo, 157., 497. SZML, XXXV. 1. f. 2. fcs. 1957. 26. ő. e. PML, XXV. 2/b. B. 1910/1957. Uo. Fővárosi Bíróság, büntetőperek B. 1549/1957. 65 180 181 182 183 184 185