Szabó Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960 - Szolnok megyei Levéltári Füzetek 10. (Szolnok, 1987)
29-ig állt fenn a munkáshatalom a községben. 67 Az öcsödi vöröskatonák a 6. vörös hadosztályban küzdöttek a Tanácsköztársaságért a Salgótarján és Kassa körüli harcokban, továbbá a Vörös Hadsereg 1919. júliusi tiszántúli ellentámadása során. A román megszállás 1920. március legelejéig tartott Öcsödön. A románokat követő horthysta ellenforradalmi csapatok átmenetileg katonai igazgatást szerveztek 68 , de rövidesen visszaállt a polgári közigazgatás. A Horthyrendszer 25 esztendeje általában a visszaesés, a stagnálás időszaka volt a község életében. A település vonzása gyengült, nem tudott elegendő munkalehetőséget nyújtani. 1920—1930 között 265 kubikos és mezőgazdasági munkás költözött el a faluból. 69 Az ellenforradalmi rendszer idejében a földtelenek nagy arányából fakadó társadalmi feszültség jelentette a község életében az egyik fő meghatározó erőt. Az erősen korlátozott földreform keretében — 1924 és 1930 között — 448 házhelyet és 404 családnak 1012 kat. hold földet osztottak ki. (Az igénylők száma 898 volt és 8492 holdat kértek!) A töredékparcellás juttatottak jelentős része nem győzte fizetni a magas megváltási árat. A három helybeli nagybirtokból 1927-től 3395 kat. holdat kapott kisbériéibe a falu 588 lakosa. 70 A harmincas években a kisbérlők száma 765-re nőtt, de a bérelt terület alig változott. 71 A gazdasági világválság éveiben még nehezebb lett az élet, a kisföldű parasztsájg nagy része is eladósodott. 1932 őszén 313 munkanélkülit tartottak nyilván Öcsödön. 1932/33 telén a családtagokkal együtt 1567 főnyi munka nélküli és munkaképtelen ínségest írtak össze. A hatósági úton szervezett ínségmunka során mindössze havi 5 pengő keresetet biztosítottak részükre. 72 A válság elhúzódott. 341 öcsödi agrárproletár még 1934-ben sem kapott aratni valót, s 162 kérvényező kubikos is hiába akart munkát. 73 A válság nem váltott ki akkora elégedetlenséget, amely a helyi mozgalomban megélénkülést hozott volna. 1933-ban a Körös-hajózás megindítására vonatkozó tervektől remélte a község a fellendülést, a munkaalkalmat. 74 A békésszentandrási duzzasztó 1942-ben elkészült, 1943-ban a hajójáratok is megindultak. (A rendszeres Körös-hajózás terveit már 1875-ben megfogalmazták.) A második világháború időszaka 1942 végéig a több munkaalkalom révén kisebb javulást hozott, bár a súlyos 1941/42. évi belvizek sok kárt okoztak. 1943-tól a behívások és a közellátási gondok miatt nehéz helyzet állt elő. Az 1944. évi gabonatermés egy részét el sem tudták csépelni. 1944. szeptember 12-én a községháza udvarán tárolt hadianyagban robbanás történt, a községháza és a mellette lévő iskola erősen megrongálódott. 75 A visszavonuló fasiszta csapatok 1944. október elején az öcsödi hidat is felrobbantották. A község 1944. október 7-én szabadult fel. A szovjet parancsnokság sokoldalú segítségével már október 10-én megindult a közigazgatás. Október 18-án német légitámadás érte Öcsödöt. Ennek során a református iskola és a paplak sérült meg. 76 1944. december 3-án koalíciós népgyűlésen „közigazgatási tanácsot" választottak. Elnöke a kommunista Izsó Sándor lett. 77 December elejéig két pártszervezet jött létre: a kommunistákat és a szociáldemokratákat tömörítő „egyesült munkáspárt" és a Kisgazdapárt. A helyi Nemzeti Bizottság (elnöke a kommunista Tóth Sándor) 1945 elején alakult meg. A demokratikus képviselőtestület 1945. április 30-án tartotta első ülését. A község bírája a Nemzeti Parasztpárthoz tartozó Mészáros Péter lett. 78 17
