Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 36. (Szolnok, 2022)

TANULMÁNYOK - BÉRES MÁRIA – BOJTOS GÁBOR: Zsidó kitelepítettek Tiszaföldváron (1951–1953)

tározatot, hanem a kitelepítés helyszínét szerették volna felülvizsgáltatni családi (lányuk Balassagyarmaton élt) és vallási („szombattartók vagyunk és kizárólag rituális koszttal élünk") okokra hivatkozva. Az elutasítás után Tiszaföldvárról próbálkoztak tovább. 1951 augusztusában megkap­ták a távozási engedélyt, ősszel pedig átköltöztek Balassagyarmatra. özv. Sármai Józsefné Krámer Henrietta (1888-?)82 82 ÁBTL 2.5.6. (04204/1951.) 83 Szinnyei 1891; Pesti Napló, 1928. május 17.13. és Az Est, 1934. október 3. 4. 84 HU-MNL-JNSzML-XXIII.4.-3270-312/1951 85 ÁBTL 2.5.6. (04256/1951.) Foglalkozása ny. alezredes özvegye Kilakoltatási cím VI. Eötvös u. 21. A befogadó Tábori Gábor, Tiszaföldvár, O. Nagy Benjámin u. 58. 1888. március 17-én született a Nyitra vármegyei Nagyrippényben. Szülei: Mór és Weisz Rozália. 1923-ban ment férjhez Dr. Sármai (Steiner) József (1862-1934) ny. alezredeshez, a Ludovika Akadémia volt tanárához, aki „egyik legkitűnőbb ismerője volt a magyar irodalom­nak" és aki „megismertette Magyarországgal az északi Írókat".83 Az adatgyűjtő ív adatai szerint 1950 szeptemberétől nem kapott nyugdíjat, ingóságai eladogatásából élt. Kitelepítése után több kérelmet is írt. Június 22-én a Szolnok Megyei Tanácstól kérte, hogy „szíveskedjenak megengedni, hogy kitelepítésem helyéről Tiszaföldvár, Nagy utca 58. sz. alól Sződligetre költözhessek a legrövidebb időn belül. Bemutatom Fedor János sződligeti Sztálin ut 26. sz. alatti lakos kötelező nyilatkozatát eltartásomat és befogadásomat illetően. A kötelezvényt Sződ­­liget Tanácsa láttamozta és befogadásom ellen kifogást nem emelt. Bemutatom továbbá a házbizalmi és tömbbizalmi által láttamozott igazolást, hogy a demokráciához híven viselkedem. [...] Férjem a közös hadsereg orosz nyelvtanára és az orosz kultúra ismertetője volt és mint ilyen nyerte el az alezredesi rangot; ennek leirata a Pallas lexikon XIV. kötet 889. oldalán bennfoglaltatik. így kitelepítésem egy óriási tévedésen alapszik, amely ellen jogorvoslásom most van folyamatban."8 ^ Ennek elutasítása után testvére, Nagler Péterné Krámer Aranka (férje a holokauszt ál­dozata lett) is költözéséért folyamodott, ám ez sem járt eredménnyel. Ősszel lakókörül­ményeire panaszkodott („lakásom egy kis nyári konyha melletti kamra"), majd húga próbálta sürgetni a hatóságokat („engem a nővérem Franciaországból hívott haza, hogy itten milyen szép élet fejlődik a demokrácia alatt"). Úgy látszott, sikerrel: e levél hátulján ceruzával írva a „Men­tesítés" szó olvasható, ám Cziráki Ferenc mégis elutasító levelet írt. Ezzel az ellentmondással zárul Sármai Józsefné Krámer Henrietta aktája. Schleien Gyula (1896-1951)85 Foglalkozása faárugyáros Kilakoltatási cím III. Zichy u. 9. A befogadó Molnár Ernő, Tiszaföldvár, Baross u. 50. 207

Next

/
Oldalképek
Tartalom