Csönge Attila - Szabóné Maslowski Madlen (szerk.): Zounuk - A Magyar Nemzeti Levéltár Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltára Évkönyve 35. (Szolnok, 2021)

ADATTÁR - MAGÓ KÁROLY: A második világháború szolnoki áldozatai

november 22-én jártak német repülőgépek Szolnok környékén,11 ekkor a repülőteret derí­tették fel.12 Feltehetőleg bombákat is dobtak Szolnok területére, ami miatt F. Ecseki István megsérült, majd belehalt a szepszisbe. 11 November 20-án és 21-én ködös időjárás miatt nem volt bevetés, 23-án Hatvan környékén volt bevetés, 24-én és 25-én ködös időjárás miatt nem volt bevetés, 26-án pedig Csepel környékén kijelölt célokat támadtak. 12 6. Hadsereg napi jelentései, www.germandocsinrussia.org . (Letöltés ideje: 2020. október 5.) 13 HM HIM Hadtörténelmi Levéltár, Heeresgrupe Süd napi jelentések mikrofilmen. 14 Uo. 15 PAPP Zsolt: A szolnoki zsidóság emlékkönyve. ÁbiPrint Bt. Szolnok-Budapest, 2008.129. p. 16 Uo. 150. p. 17 Uo. 152. p. 1944. december 17-én este 10 órakor német éjszakai bombázók intéztek támadást Szol­nok vasúti pályaudvara ellen, ami egy szolnoki lakos halálát eredményezte. A német je­lentés szerint nagy tüzet és robbanásokat okozott a bombázás.13 Sonkoly Sándor halála okához ezt tüntették fel: szívbénulás, elvérzés bombatámadás miatt. A légitámadások utolsó szolnoki áldozata 1945. március 5-én reggel hét órakor halt meg. „Szívbénulás, elvérzés bombaszilánk sérülés, mellkas hasi szervek sérülése" volt Horváth János halálának oka. A német jelentések szerint március 2-ról 3-ra virradó éjjel vasúti sze­relvényeket támadtak Szolnokon, március 3-ról 4-re virradóan pedig a szolnoki vasúti pá­lyaudvart.14 Mivel a következő éjszakán nem támadták a várost, feltehetőleg az előző napi támadásban hunyt el Horváth János. Szintén ötödikén vesztette életét egy román katona is a légitámadás következtében. A deportálások áldozatai A hazánkban bevezetett zsidó rendeletek alapján Szolnokon 1944. május 22-én fejeződött be a gettósítás.15 A zsidó polgároknak a Csarnok utcában kilenc házat jelöltek ki, a Pillangó utcában kettőt és a Jászkürt utcában egyet. Nem sokkal később, 1944 júniusában a belügy­miniszter Szegedre rendelte dr. Urbán Gáspár főispánt, ahol parancsot adtak ki a szolnoki zsidók gyűjtőtáborba szállításáról. Az utasításnak megfelelően a helyi szerveknek kellett megoldania a zsidó lakosság áttelepítését a cukorgyár területén kijelölt gyűjtőtáborba. 1944. június 17-én szállították el az utolsó embert a gettóból, ezzel az áttelepítés befejeződött.16 A táborban az elégtelen élelmezés és az orvosi ellátás hiánya miatt sok legyengült idős ember halt meg, továbbá az állandó veréstől és a bizonytalan jövőtől való félelem miatt többen önkezükkel vetettek véget az életüknek. A cukorgyárban elhunytak esetében lak­címnek a gyűjtőtábort tüntették fel, így a halotti anyakönyvek nem alkalmasak arra, hogy egyértelműen beazonosítsuk a helyi lakosokat. Mivel 1944. június 15-én indították Szol­nokra a kunhegyesi zsidókat, nem lehet tudni, hogy az elhunytak között ki volt más tele­pülésről idehurcolt személy.17 A cukorgyári gyűjtőtelepen a nem megfelelő orvosi ellátás és élelmezés miatt elhunytak: 1944. június 17-én Butterman Dávid tüdőgyulladás, szívbénulás. Özv. Helfersohn Morné szív túltengés, szívbénulás. 222

Next

/
Oldalképek
Tartalom