Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Hermann Róbert: Görgey Artúr és a Nádor-huszárezred 1843-1849. II. rész
A visszaérkezett iratok és utasítás alapján, Teleki aláírásával július 23-án bizonyítványt állítottak ki Görgeynek arról, hogy az ezredbe történt beosztása óta „kitűnőleg, híven, becsülettel, buzgalommal szolgált s ezen idő alatt elöljáróinak legteljesb megelégedését és tiszttársainak kiérdemlett becsülését bírta. Ugyanő egyedül és kizárólag tulajdon szabad akaratjából hagyja el eddigi, közel tizenhárom éves katonai pályáját; az alulírott ezredparancsnokság pedig ezennel egy kedves kötelességet teljesít az ő irányában, midőn a föntebb írt, az igazságnak híven megfelelő adatokat pecsétjével és aláírásával igazolja, és őt mindenfelé, hol ő bárminemű szolgálatba lépni szándékoznék, a legjobban ajánlja. ”67 Teleki, Németh alezredes, Bosits és Fischer őrnagy július 30-án látták el hitelesítő aláírásukkal Görgey 1844. évi minősítésének másolatát, július 31-én pedig Teleki aláírta a Görgeyt az ezred létszámából törlő határozatot, amelyet rávezettek a haditanácsi végzés hátlapjára.68 A kilépés után Görgey nem sokáig maradt Klattauban: augusztus 3-án már a sziléziai Bielitzben volt, s 5-én innen írt testvérének, Istvánnak. Itt lakott ugyanis egyik anyai ági rokonuk, Kolbenheyer Károly posztógyáros és családja (Felesége, Amália a Görgey-fiúk anyai nagynénje volt.) Felszólította Istvánt, hogy a Szepes megyei tisztújítást követően jöjjön 6 is Bielitzbe, mert ő maga sem Bécsbe, sem Szepesbe nem mehet. „Mi - egyszóval - az én élettervem? Azt most meg nem írhatom” - rejtélyeskedett. Ha István gyalog jönne, elébe megy akár Szandeczig. Annyit elárult, hogy szeptemberig Bielitzen szándékozik maradni. A levél augusztus 11- én, Lőcsén került István kezébe, aki néhány sor kíséretében továbbküldte azt nagynénjüknek, Kosztolányi Máriának azzal, hogy amint megszabadul közgyűlési jegyzői teendőitől, Bielitzbe megy vagy egyedül, vagy Gusztáv és Ármin társaságában, „onnan az édes testvér és barát sorsa fölötti megnyugvás zöld olajágát meghozni valamennyi rokonának, kiket való igaz részvét köt szeretett Artúromhoz. Végül egyedül István utazott el Bielitzbe. A két testvér néhány napot töltött itt, amelynek során sokat beszélgettek családi ügyekről, de a hazai politikai fejleményekről is. Többek között „a Széchenyi és Kossuth közti ellentét, Deák Ferenc és a többi hírneves szónokaink voltak beszélgetésünk állandó tárgyai. ” Miután István jurátusként részt vett az 1843-1844. évi országgyűlésen, Magyar fordításban közli GÖRGEY I. 1916. 247. p. Magyar fordításban közli GÖRGEY I. 1916. 247. p. Görgey Artúr - Görgey István, Bielitz, 1845. aug. 5. MTAK Kt. Tört 4° 219/147. Közli GÖRGEY I. 1916. 253-254. p. Hátoldalán Görgey István - Kosztolányi Mária, Lőcse, 1845. aug. 11. Kolbenheyerékre lásd: GÖRGEY I. 916. 255. p. 123
