Csönge Attila et al. (szerk.): Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 30. (Szolnok, 2016)
Tanulmányok - Hermann Róbert: Görgey Artúr és a Nádor-huszárezred 1843-1849. II. rész
környezetben élő ezredkadét, a tullni utásziskolai növendék vagy a bécsi nemesi testőr korábban nem találkozott olyan közvetlen közelből a cs. kir. hadsereg valóságával, mint a fiatal főhadnagy, akinek meg kellett magát értetnie az alárendeltjeivel, el kellett fogadtatnia magát a tiszttársaival, és akinek meg kellett tanulnia az elöljárók iránti feltétlen engedelmességet is. Ugyanakkor meg kellett küzdenie a fiatal tisztek legfőbb ellenségével: az unalommal. Levelei időnként már-már idegesítően fellengzősek, de az erkölcsi prédikációknál - amelyekkel főleg Istvánt szerencséltette - csak a mindennapok leírása idegesítőbb. Noha Görgey István utóbb igen jelentős részleteket hagyott ki az általa közölt levelekből, ezek a kihagyások - leszámítva a családi belső ügyekre, vagy a Görgey érzelmi életére vonatkozó részeket, amelyeket tapintatból mellőzött - főleg a teljesen érdektelen részleteket érintik. A forradalom és szabadságharc tisztikarának előéletét nem könnyű kutatni, ugyanis e katonák 1848 előtti pályafutásáról jobbára hiányoznak a személyes dokumentumok. Többségüktől szinte semmilyen 1848 előtti magánjellegű irattal nem rendelkezünk, így jó esetben az önmitologizálástól nem mentes emlékiratokra vagy különböző párhuzamokra és feltételezésekre vagyunk utalva e pályaszakasz felvázolásánál.75 De még akiknél van is ilyen, azoknál is viszonylag rövid időt ölelnek fel, így nem rajzolható meg ezek alapján a személyiségfejlődés íve.76 Görgey Artúr levelezése - jelen ismereteink szerint - e szempontból is egyedi. Ugyanakkor némileg érthetetlen, hogy ezt a becses iratanyagot mennyire kevéssé hasznosította a magyar kutatás - a Görgey/Görgei-életrajzok szerzőin kívül gyakorlatilag egyedül Bona Gábornak a magyar szabadságharc törzstiszti és tábornoki karáról szóló munkájában találunk reá hivatkozást.77 Jellemző, hogy amikor Nemeskürty István 1977-ben könyvet írt a szabadságharc Pld. IVÁNKA Imre: Négy havi szolgálatom a magyar hadseregben 1848 június végétől október végéig. Bp., 1881. 1-4. p.; PERCZEL Mór gyermekkori naplója és öregkori megjegyzései eleve elrendelt életregényéhez. Közli ÁCS Tivadar: Népek tavasza. Bp., é. n. 225-241. p.; ÁCS Tivadar: A száműzöttek. FIALA János 1848-49-i honvédalezredes emlékiratai az emigrációból. Bp., é. n. 26-55. p.; KLAPKA György: Emlékeimből. (S.a.r. Katona Tamás). Magyar Századok. Bp., 1986. 29-45. p.; CZETZ János: Emlékezéseim. (S. a.r., a bevezetőt és a jegyzeteket írta. KEDVES Gyula). Budaörs, 2001. 13-24. p.; SOLYMOSI József: SZTANKÓ Soma 1848-as honvédtiszt visszaemlékezése életére és szolgálataira. In: Hadtörténelmi Közlemények, 2007/3. 975-1002. p. Gróf LEININGEN-WESTERBURG Károly honvéd tábornok levelei és naplója 1848-1849. Fordította és bevezeti MARCZALI Henrik. Bp., 1900. 1-27. p.; HAMVAY Ödön: Damjanich levelei nejéhez. Bp., 1910. 11-42. p.; T. ÁGOSTON László: Három ismeretlen Lenkey-levél. In: Honismeret, 1983/5. 31-35. p.; DINYÉS László: Lázár Vilmos aradi vértanúnak és családjának levelei. In: uő.: Ismeretlen 1848/49-es dokumentumok. Bp., 2004. 7-40. p.; BAJZIK László: A Zala megyei Szegvártól az abonyi temetőig. Gyulai Gaál Miklós honvédtábornok élete és működése 1848-49-ben. Bp., 2015. 12-48. és 348-386. p. BONA Gábor: Tábornokok és törzstisztek az 1848/49. évi szabadságharcban. 3., átdolgozott, javított és bővített kiadás. Bp., 2000. (1. kiadása Bp., 1983., 2. átdolgozott és bővített kiadása uo. 1987.) 750. p. 125
