Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 28. (Szolnok, 2014)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Görgey Artúr és a Nádor-huszárezred 1843–1849. I. rész
Az eset után a főhadnagy egész nap fel-alá járkált az eset miatt, s este kocsin ment vissza századához. A hideg időben nem volt rajta köpeny, megfázott, s két hétig az ágyat nyomta. Csak december 17-én számolt be a történtekről bátyjának Guidónak, mert attól tartott, hogy Bécsbe látogató tiszttársai, Pillér Tamás és Sebes „a trombita vastagabb végét találják megfújni valami gyászinduló nótára”, s mert azt hallotta, Linzben már úgy terjedt el a hír, hogy halálosan megsebesült.57 Öccséhez, Istvánhoz írott egyik leveléből kitűnik, hogy a gyógyulás hosszabb időt vett igénybe, sőt, mindez kedélybetegséggel is párosult, s Artúr már az öngyilkosság gondolatával is foglalkozott. Ez az 1843. február 10. és március 16. között hat részletben megírt levél már-már idegesítően ható erkölcsi szólamokkal van tele, s hűen tükrözi a fiatal főhadnagy állandó kedélyhullámzásait. Ekkor már Mitterkirchenben állomásozott, mint a levélből kiderül, „tetemes távolságban bajtársaimtól”, csaknem szüntelenül egyedül volt.58 Február 26-án kétheti szabadságot kért Bécsbe, azonban „egy félig döglött tábornok” nem engedélyezte azt. Teleki ezredes erre maga járt közben az illetőnél az ügyben, de mire Görgey megkapta a szabadságengedélyt, a Bécsbe induló gyorskocsi már elment. Az erről beszámoló levélből kiderül, hogy még mindig gyengélkedett, egyik kitétele szerint ugyanis azért Bécsbe kért szabadságot, mert „Graefenbergtől és költségeitől” félt - ti. Graefenberg volt a korszak egyik legnépszerűbb gyógyfürdője.59 169.; GÖRGEY István: 1848 és 1849-ből. Élmények és benyomások. Okiratok és ezek magyarázata. Tanulmányok és történelmi kritika. I. köt. Bp., 1885. 158-160. p. (Az ő elbeszélése alapján írja le az esetet PSZOTKA Ferenc: Görgei Arthur a bányavárosokban 1849. Körmöcbánya, 1901. 20-22. p.) Fekete János elbeszélését lásd: 1848-49-diki szabadságharczi csatatörténetek. Öregebb honvédek elbeszélései után írta MÓRICZ Pál. Szeged, 1900. 144-146. p. Görgey Artúr - Görgey Guidó, Wartberg, 1842. dec. 17. MTAK Kt. Tört 4° 219/30. Kivonatos magyar fordításban közli GÖRGEY I. 1916. 170-171. p. Lásd még: Egy névtelen hős. Rozsnyai Pál negyvennyolcas honvédhuszár főhadnagy naplótöredékei a szabadságharc idejéből. Közli ROZSNYAI Károly. Pesti Hírlap, 1898. márc. 15. 15. p. (Rozsnyai szerint a szökevények nem Görgeyre, hanem a kocsmától tizenöt lépésre felálló huszárokra lőttek.) Érdekes módon az öccséhez Görgey Istvánhoz egy nappal korábban írott levélben nem tér ki az esetre, csak annyit ír, hogy tíz nap után aznap kelt fel először az ágyból. Uo. 162. p. Görgey Artúr - Görgey István, Wartberg, 1842. dec. 16. - Mitterkirchen, 1843. márc. 16. MTAK Kt. Tört 4° 219/135. Kivonatos magyar fordításban közli GÖRGEY I. 1916. 174-182. p. Görgey Artúr - Görgey István, Linz, 1843. febr. 26. MTAK Kt. Tört 4° 219/136. Kivonatos magyar fordításban közli GÖRGEY I. 1916. 180-181. p. 61
