Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)
TANULMÁNYOK - HERMANN RÓBERT: Perczel Mór második horimentő hadjárata és az első szolnoki ütközet (1849. január 2.-január 26.) I. rész
Január 10-én Perczel már Szolnokon volt, s csapatai aznap, illetve másnap követték oda.124 A Szolnokon aznap tartott haditanácson - amelyen ott volt Répásy Mihály vezérőrnagy is - Kollmann József ezredes azt javasolta, hogy szállják meg Cibakházát, Törökszentmiklóst, Püspökit, Kunhegyest stb. s előretolt őrsökkel figyeljék a Tisza átkelőit, de Perczel ezt elvetette, s hadtestét Debrecen környékén, Derecskén, Hajdúszoboszlón és Balmazújvárosban akarta elhelyezni.125 Perczel úgy tudta, hogy az ellenség „5-6 divízió [osztály, azaz összesen 10-12 század] lovassággal és két ágyúüteggel már Üllőig nyomult előre, s aznap alighanem Albertiig jöhet”. Tartott attól, hogy ez esetleg beéri foglalja össze a levelet: „Szemökre veté: hogy Pestről oly hirtelen eljutottak, - hogy ő tudja, miszerint még tovább is akarnak jutni; - hogy külföldre útleveleik vannak, hogy már régóta gyűjtik az aranyakat a szökésre, míg a szegény katona csak a papiros pénzt kapja. (...) De én megtiltom önöknek: hogy helyüket elhagyják, különben velem gyűlik meg bajuk, én ma Karcagon vagyok, holnap Szoboszlón leszek, holnapután a Hortobágy mocsárai védelme alatt megütközöm stb. ” JÓKAI Mór: Emléksorok. In: Elbeszélések (1850). (S. a. r. Győrffy Miklós) 2/B. köt. Bp. 1989. 171. p.; A tartalmi ismertetés annyiban bizonyosan pontatlan, hogy Perczel nem Karcagról, hanem egy héttel oda érkezte után írta. Kemény Zsigmond haditörvényszéki védőirata szerint „Perczel Kossuthnak egy goromba levélben szemrehányásokat tett, s az országgyűlést a táblabíró politika miatt szétűzéssel fenyegeti.” Beksics Gusztáv: KEMÉNY Zsigmond. A forradalom s a kiegyezés. Bp. 1883. 73. p.; Perczelnek egy hasonló szóbeli kitörését jegyezte fel egy, a nyilatkozat elhangzásánál jelenlévő képviselő elbeszélése alapján Petőfi a „Históriai jegyzetek” című kéziratában. Petőfi Sándor vegyes művei. Útirajzok, naplójegyzetek, hírlapi cikkek és egyéb prózai írások. Sajtó alá rendezte V. Nyilassy Vilma és Kiss József. Petőfi Sándor összes művei Vk. Bp. 1956. 142. p.; Perczel időskori, Gelich Rikhárd munkája II. kötetének 177. oldalához írott kommentárjában maga is megemlékezett a levélről: „írtam bizony én is azon időben egypár oly levelet Kossuthnak, melyeket - miként ezt Jókay [sic!] a Csataképekben és Józsika [sic!] egy regényében fölemlíti - ugyancsak nem tett ki az ablakba. De hát nékem nemcsak jogom, de többnél több okom és feltétlen igazam is volt tenni!” OSZK Kt. Oct. Hung 616. Perczel Mór nyomtatványgyűjteménye. VII. kötet. 83-84. f. A történetet családi hagyomány alapján feljegyezte Nyáry Pálnak, az OHB egyik tagjának azonos nevű rokona is. „Történt, hogy a jeles generális [Perczel] valami csekélységért megharagudott a Honvédelmi Bizottmányra, mert azonmód levelet írt a Vasembernek [Nyáry Pálnak], amelyet a következő, nem éppen barátságos sorokkal fejezett be: »Én rögtön Debrecenbe megyek, szétverem az országgyűlést, aztán indulok a németre, és azt verem szét.« A Vasember nyugodtan elolvasta a levelet, majd megpödörte bajuszát s csupán ennyit vetett a papirosra: »Ugyan kedves Barátom, nem fordítanád meg a dolgot? Vernéd meg előbb a németet s aztán jönnél Debrecenbe az országgyűlést szétverni?« ... Perczel Generális jót nevetett Nyáry Pál válaszán, s ettől kezdve a két kiváló férfiú között szent volt a béke...” Nyáry Pál: Apróságok a Vasemberről. In: Innen-onnan. Bp. 1943. 19. p. LÁSZLÓ K. 2001. 23. p. A haditanács tányéré ld. Perczel - OHB, Szolnok, 1849. jan. 10. MÓL OHB 1849:246. A határozatokra Ld. a Perczel-hadtest utólagos hadműveleti naplóját, Közli: HERMANN R. 1995. 123. p.; Érdekes módon, Meszéna Ferenc emlékirata nem szól a haditanácsról. 187
