Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 25. (Szolnok, 2010)

ADATTÁR - SZIKSZAI MIHÁLY: „Csillag esik, föld reng: jött éve csudáknak!…" Jász-Nagykun-Szolnok megyében volt Attila hun király székvárosa? – egy 18. sz.-i forrás elemzése

Miután sikerült tisztázni, hogy Attila folyóba temetése Ipolyi Arnold meseszerű feltételezése, maradjunk szigorúan az eddig ismert tényéknél és a nagy király nyugvóhelyét inkább valamelyik kunhalomban keressük. Ezért is érdekesek az előbb közölt kutatási eredmények. Dombokat említenek Szegeden, Tápiószentmártonban egy dombot tettek meg az Attila kultusz helyéül, Zsadányon szintén dombról esik szó, Dombegyházán is a tájból kiemelkedő halmokról beszélhetünk (többről is), és dombokat találunk Túrkeve környékén is, mint Attila székhelyeként, néhány esetben pedig nyugvóhelyeként.

Nos, végül mindenkinek igaza van. De ebbe az a feltételezés is beletartozik, amely Bánhalma környékén kereste Attila központját. Miért is? A kérdésre Kronstein-Bóna cikke adja meg a választ.

A hunok udvarán nomád uralkodói központot (ordut) kell értenünk. Az uralkodó úgy helyezte át birodalmának katonai, igazgatási központját az Alföldre, hogy a nép nem költözött oda. A nagy királyok közvetlen környezetükkel vonultak ide-oda a téli és a nyári szálláshely között. A szálláshely (nyári) Attila idején sátorváros, állandó faépületekkel. A hun uralkodóknak pedig többfelé volt ilyen szálláshelyük. Környezetükbe a rokonság, az arisztokrácia, testőrök, mesteremberek, szolgák tartoztak. A szélesebb körben voltak a katonai kíséret támaszpontjai. A központi területen földművelők falvait is megtalálhatjuk.27

A továbbiakban vegyük lépésről-lépésre forrásunkat, azaz miért éppen Bánhalmánál keresték Attila főhelyét? Vegyük elő a térképeket, vajon találunk e bizonyítékot erre? Máris itt van hazánk legrégibb nyomtatott térképe, amelyet Lázár Deák térképeként ismer a köznyelv. 28 Ez a térkép már jelzi Bánhalmát, méghozzá úgy, hogy az egész Alföldön ez az egyetlen halomra épült település. Vajon miért éppen Bánhalma van ábrázolva? Hiszen kunhalmok sokasága övezte még akkor az egész alföldi tájat. Vagy esetleg Lázár Deák idején még élt egy monda a nagy király székhelyéről, amit a térkép készítője ismert és akaratlanul is bejelölt alkotásában.

Miért éppen Bánhalma?

KRONSTEIN Gábor: A hunokról-tudományosan. In.: Tiszatáj, 1995. febr. 70. p.

Tabula Hungáriáé Lazarus. A magyar származású Lázár deák (?- 1526?) térképe hazánk legrégebbi részletes országleírása. Hadászati célból készült a török hódoltság előtt (1514?). A kéziratos térképet Lázár Deák halála után Georg Tannsfetter bécsi professzor egészítette ki. Cuspinianus udvari történész javította át és rendezte sajtó alá. Peter Apianus metszette fába és nyomtatta ki Ingolstadtban 1528-ban.

500