Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 24. (Szolnok, 2009)
TANULMÁNYOK - SEBŐK BALÁZS: Szolnok iparosítása és az első ötéves tervidőszak (1950–1954)
A gyár I.A.015/B beruházási egységszám alatt46 épült meg az előzetesen tervezett 93 millió Ft keretösszegből (a teljes beruházás pénzügyi ütemterve 173 millió Ft volt). Kapacitása napi 200 tonna, évi 72 ezer tonna 100%-os kénsav és napi 500 tonna, évi 180 ezer tonna 16%-os szuperfoszfát volt. Az üzem más iparágakkal vertikális összefüggésben nem állt.47 A gyár kizárólag a belföldi igények kielégítésére kezdte meg a termelést, mert a kénsavra szüksége volt a vegyiparnak, a műselyem- és műrostipamak, az ásványolaj iparnak, a vasipamak és a gyapjúipamak is. Az itt előállított oleumra a robbanóanyag iparnak, a gyógyszeriparnak, a vegyiparnak és a nyersolaj finomító iparnak volt szüksége.48 A másik nagy ipari beruházás: a szalmacellulóz gyár Az I. ötéves terv másik fontos szolnoki beruházása a szalmacellulóz gyár felépítése volt. Az ország cellulóz szükségletének csak mintegy felét tudta biztosítani a Csepeli Cellulózgyár, a másik felét importból kellett fedezni, elsősorban a nyugati államokból. Ráadásul az ország cellulóz szükséglete is radikálisan emelkedett: az 1950. évi 30 ezer tonnás szükséglet helyett 1954-re már 44 ezer tonnával számoltak az előzetes tervek. A csepeli gyár kapacitását 28 ezer tonna/év fölé már nem lehetett emelni, így tervbe vették 2 újabb magyarországi cellulózgyár megépítését már az I. ötéves terv során, amelyek közül az elsőt Szolnokra tervezték az 1951. évre. A beruházás szükségességét tehát elsősorban az importfüggőség csökkentése indokolta, amellyel jelentős deviza-megtakarítás volt elérhető. Az új gyár kapacitását 3 ezer tonna/év mennyiségben állapították meg, amely 120 fő dolgozóval kezdi meg működését. A szolnoki telepítést többek között az indokolta, hogy az új üzemet a már meglévő Szolnoki Papírgyár vertikális üzemeként képzelték el, amely azzal szoros kooperációban működik. A már meglévő papírgyár infrastruktúrája komoly beruházási megtakarítást is jelentett (iparvágány, áram, gőz, víz, szennyvízelvezetés). A gyár az alföldi térségben termő gabonaféleségek szalmáját használta fel alapanyagul. A beruházás kezdetének 1951 márciusát, befejezésének 1952 januárját adták meg (a kivitelező Vegyesipari Beruházási 46 A nehéziparon belül a vegyipar kapta az „I” kódot. A Szolnoki Kénsavgyáron kívül „IA” betűkkel kezdődött a Péti Nitrogénművek, a Borsodi Kokszoló, a Hungária Vegyiművek, a Krypton, az Oxygéngyár és a Budapesti Kénsavgyár beruházásainak tervcíme is. MOL OT TŰK XIX-A-16-b. 136. d. 174. p. 47 Uo. 200-203. p. Tervezési feladat kidolgozása. Ea.: Dr. Párkány Jenő, Birtalan Lajos. 48 MOL OT TŰK. XIX-A-16-b. 45. d. 631. p. 201
