Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Zádorné Zsoldos Mária: A tuberkulózis elleni küzdelem Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 89. o.

túl, igen komoly szerepet játszott a tbc leküzdésében a röntgensugár felfedezése, valamint a sebészeti kezelések bevezetése.

1 A tuberkulózis elleni küzdelem Magyarországon Az 1880-1890-es években Magyarországon majdnem vezető helyet foglalt mind a megbetegedések számát illetően, mind a halálozásokat tekintve. Valójában népbetegség volt, pusztított a társadalom valamennyi osztályában, de mégis a rossz körülmények között élők sorában fordult elő leginkább. A gyengén táplált, kedvezőtlen lakáskörülmények között élőket jobban megtámadta és szedte áldozatait. Magyarországon Korányi Frigyes, volt a tbc elleni küzdelem vezéralakja. Nagy erőfeszítéseket tett annak érdekében, hogy létrejöjjön egy szanatórium ebben a betegségben szenvedők gyógyítására. A társadalom mozgósítása Korányi felsőházban elmondott beszédével indult el, de síkraszálltak az ügy érdekében a kor neves egyéniségei Benczúr Gyula festőművész, Jókai Mór író. Az eredmény nem maradt el, mert 1901-ben megnyílt a 116 beteg befogadására alkalmas Erzsébet királyné Szanatórium, amely csak a harc kezdetét jelentette.

2 £ néhány gondolat után nézzük meg Jász-Nagykun-Szolnok vármegye helyzetét A megye általános helyzetéről az alispáni éves jelentésekből kapunk információt. A közélet valamennyi területére kiterjedő beszámolóban szerepel a megye közegészségügyének állapota is. Az 1881. évi beszámolóban még csak arról értesülünk, hogy a betegségek között a tuberkulózis is előfordul. A későbbi tiszti orvosi jelentések a tüdőbajban meghaltak számának emelkedését jelzik évről-évre. 1883-ban például Jászberényben igen sokan haltak meg ebben a betegségben. Az 1900-as évektől kezdve a helyzet rosszabbodott. Az évi rendszeres jelentések mindegyikében külön említik, hogy a „szokásos megbetegedések" mellett a tüdővész nagy számmal szedi áldozatait. 1896-tól a 7 éven aluli gyermekek halálozási számát leszámítva, legtöbben tüdőbajban haltak meg. 1896-tól az összes halálozás 11, 4 %-át a tuberkulózis adta. Ehhez még hozzá kell adni a más betegségben meghaltak számát is, akiknek halálozásához a gümökór nagymértékben hozzájárult. KENÉZ János: Egy történelmi nevezetességű ülés. In: Népszabadság, 1982. március 20. 90