Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 20. (Szolnok, 2005)

TANULMÁNYOK - Babucs Zoltán: Az utolsó Jászkun-huszárok (1944-1945) / 131. o.

50%-os véres veszteséget szenvedtek. 1944 tavaszán megszálló feladataikat Kowel környékén látták el. 1944. szeptember 24-én kerültek Magyarországra az 1/2. önálló huszárszázad katonái, majd október 10-én már Szeged északi szélén kerültek bevetésre. Az osztály Budapesten állomásozó részei a Miniszterelnökség palotájának őrségét látták el, illetve a Lovas Testőrség mellé is kirendeltek belőlük egy fél századot. 1944. augusztus 10-én az 1/1. önálló huszárszázadot a Bácskába vezényelték folyamvédelemre és partizánvadászatra, majd később Kecskemét környékére kerültek. A magyarországi hadszíntéren az 1. huszárhadosztály alárendeltségében harcoltak 1944. október l-jétől. A huszárhadosztály többi alakulatával együtt, 1944. október 6-8. között a szentes-csongrádi Tisza hídfőben próbálták megállítani a Dél-Alfbldön előrenyomuló szovjet csapatokat, harcoltak Kecskemét környékén, majd október legvégétől a Bugac-Bugyi-Soroksár terepszakaszon vívtak halogató harcokat. A Jászkun-huszárok 1944 novemberében a Csepel-szigeten vívtak súlyos elhárító harcokat Budapest védelme során. 1944. november 21-én egy 3 hadosztályból összeállított szovjet harccsoport váltott partot Ráckevénál a soroksári Duna-ágon, azzal a céllal, hogy a sziget középső részén bevezetett támadásukkal kettévágják a védők arcvonalát. A mintegy 50 km szélességű arcvonalszakaszon támadók Szigetcsépről kiindulva előbb a 3. huszárezredet szorították ki állásaikból, akik Szigetszentmiklós-Lakihegy irányba hátráltak. A sziget déli részén védő 2. huszárezred és a 15. kerékpáros zászlóalj a lórévi belső hídfőt megtartva, november 22-én állásait feladva kelt át a Duna jobb partjára. A 4. huszárezred és a Jászkun-huszárok szívós ellenállása viszont felfogta a szovjettámadást, s lehetővé tette, hogy a Csepel-sziget északi részén, egy keletnyugati irányú védelmi vonalat alakítsanak ki. Az osztály egy része a huszárhadosztály többi alakulatroncsával (4. huszárezred, 2. lovastüzér osztály) a budapesti ostromgyűrűben rekedt, kint rekedt részeit a Csallóközbe vonták vissza a huszárhadosztály maradványaival együtt.

9 Egyik szakaszparancsnokuk 1943 nyarán esett el. Vitéz Dréhr Tamás (Bp. 1920., Wagner Magdolna - | Rudniscse, 1943. VII. 27.) tartalékos huszár zászlós. Az 1/2. önálló huszárszázad szakaszparancsnokaként teljesített frontszolgálatot az ukrajnai megszállt területeken 1943. V. 5-től. Rudniscse mellett, 1943. VII. 27-én, délután 13.20-kor lőtt sebek következtében halt hősi halált. Bajtársai 1943. VI. 30-án temették el Owrutsch-ban. Szüleit 1943. VII. 16-án értesítették hivatalosan fiuk hősi haláláról. Huszártiszti lexikon 340. p.; Hadtörténeti Intézet és Múzeum Központi Irattár (a továbbiakban: HIM KI) vitéz Dréhr Tamás zászlós veszteségi kartonja. SÁGVÁRI György - SOMOGYI Győző - SZABÓ Péter: Honvédhuszárok. Magyar királyi honvédlovasság, 1920-1945. 81. p., Bp., 2001. (A továbbiakban: Honvédhuszárok.) 133