Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 19. (Szolnok, 2004)

TANULMÁNYOK - Fekete István: A szolnoki ősrepülőktől, a „Killián” Iskola megalakulásáig I. / 137. o.

albertfalvai Magyar Repülőgépgyár Rt a Monarchia legnagyobb ilyen jellegű létesítménye volt. Függősége révén mégsem válhatott hatalmi tényezővé. Emil Uzelác ezredes a k.u.k. repülőcsapatainak parancsnoka igaz, hogy nem „született" pilóta volt. mégis a háború befejeztével a következő tiszteletet és elismerést sugárzó sorokkal bocsátotta útjukra kedvenc katonáit: „ ...Ki kell fejeznem szívből jövő köszönetemet a repülőcsapatok tényleges állományának, különösképpen repülőgépeink hős hajózó személyzetének, azért az önfeláldozó tevékenységükért, amellyel megalapozták fiatal fegyvernemünk rátermettségét és hírnevét ... Jóisten óvja minden bajtársamat, aki ... bátran felszáll a levegőbe. Lélekben ott leszek mindegyikkel, aki repülőgépbe teszi a lábát, és szívből kiáltom majd neki oda: jó leszállást". Később ez utóbbi lett a pilóták köszönése. A hadban álló hatalmak repülői az első világháború időszakában, megközelítőleg 100.000 légi harcot vívtak, az ellenséges tűzben csak a nyugati hadszíntéren 10.424 repülőgép semmisült meg, ebből 8.077 légi harcban, 2.347 pedig a légvédelem tüzétől. A Tanácsköztársaság a hatalom átvétele után azonnal megkezdte fegyveres erőinek szervezését (a körülmények kényszere miatt), ezen belül a repülő alakulatok felállítását. Március második felében a Hadügyi Népbiztosság létrehozta a Légügyi Osztályt, melynek vezetését az ismert világháborús katonapilótára, Petróczy Istvánra bízta. A repülőalakulatokhoz csak megfelelő (repülő) szakmai képzettségű katonákat lehetett toborozni, ezért érthetően a Tanácsköztársaság vezetői nagy figyelmet fordítottak a világháborút „megjárt" pilóták megnyerésére. A repülőket 11 századba osztották be. Ezek Mátyásföldön, Albertfalván, Győrött, Kaposvárott, Szombathelyen, Szegeden, Kecskeméten, Békéscsabán, Debrecenben, Rákoson, és Csepelen települtek. A gépek szárnyára és törzsére azonnal felfestették az új felségjelet, ami: ék alakú, egyenlő szárú piros-fehér-zöld nyíl volt. Ezt a rendeletet 1919 áprilisában módosították, és ettől kezdve az ötágú vörös csillag volt látható a gépeken. A „légierőt" leggyakrabban röplapszórásra és felderítésre alkalmazták. Szolnok oltalmazása a Budapesten települt repülő századok feladatkörébe tartozott. A Tanácsköztársaság időszakában két jelentős repülőteljesítmény született. Az egyik Hodorovics Viktor orosz pilótáé volt, aki Kijev-Budapest-Kijev, a másik Dobos Istváné, ő szintén a Budapest-Kijev-Budapest közötti 1.100 kilométeres utat repülte meg. Az utóbbira Szamuely Tibor moszkvai utazása alkalmával került sor (Kijevből vonattal ment Moszkvába és vissza). Dobos ezt a feladatot, FEKETE István: Dongók szárnyalása. 152. p. 5 CSANÁD] Norbert - NAGYVÁRADI Sándor - WINKLER László: A magyar repülés története. 1974. Bp. 96-97. p. 142