Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)
ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megye iratai 1601-1700 / 195. o.
fog mutatni, továbbá anyagi áldozatokat is fog vállalni - a Heves vármegyében lévő és bírt Tiszabő falubirtokban fekvő teljes birtokrészt [Totalem portionem possessionariam in possessione Tisza bew vocata in comitatu Hewesiensi existente habitam], amely nem[több 32 jobbágynál és korábban Ettre Gergely nemesé volt, - de hogy halála és magszakadása miatt Magyarország Szent Koronájára és nevezetesen a király adományozási jogkörébe Magyarországunk régi és kipróbált szokása, valamint törvénye szerint jogosan visszaszállt és visszaszármazott; továbbá az egész királyi jogot - ha ilyent a király őfensége abban a birtokrészben korábban bírt volna, az őfelségét bármilyen okból, perből kifolyólag, vagy valamilyen mértékben érintené - együtt az összes hasznával, továbbá valamennyi tartozékával, tudniillik a művelt és műveletlen szántókkal, a vizekkel, a rétekkel, a legelőkkel, a mezőkkel, a kaszálókkal, az erdőkkel, a ligetekkel, a hegyekkel, a völgyekkel, a szőlőkkel, a szőlőhegyekkel, a vizekkel, a folyókkal, a halastavakkal, a halászóhelyekkel, a halászórekeszekkel, a vízfolyásokkal, a malmokkal, a malmok helyeivel; általánosságban pedig a saját határai határain belül lévő és ahhoz a jog szerint és régtől fogva kapcsolni és tartozni rendeltekkel - úgy mint az előrebocsátott ingatlanokkal és meglévőségekkel; az említett Bosnyák Tamásnak, valamennyi örökösének és utódainak királyi akaratunk alapján - amellyel élünk - ha és amennyiben az [a birtokrész] nem tartozik valamely egyházhoz, vagy őfelsége valamely várához adtuk, ajándékoztuk és juttattuk, pontosabban adjuk, ajándékozzuk és juttatjuk örökjogon, valamint visszavonhatatlan megtartásra, élvezetre, birtoklásra, hasonlóképpen használatra, mások jogainak sérelme nélkül, ezen levelünk ereje és közhitelű bizonysága útján; kiadatott Beszterce bánya és királyi városban [in Civitate Montana et Regia Novizoliensi], az Úrnak 1620-dik évében, augusztus hónap 11-dik napján; Gimesi Forgács Zsigmond [nádor-] ispán s. k." P.H. Ez azt jelenti, hogy bármely településen, bárkinek a birtokán a hídvám, révvám, a piaci helypénz, a vásártartási díj, a korcsmáltatási díj, a húsmérési díj, a malomdíj a királyt illette, amelyet átengedhetett a birtokosnak. 212