Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.
csatlakozott népek településeinek koncentrált jelenléte ezen a területen más okra vezethető vissza. A fejedelmi-királyi udvarhely körüli szolgáltató falu lehetett Csépes a cséppel dolgozó szolgáltatónépek falujaként. A szomszédos Kacsád, Rekcs, Izsépfája, illetve a közeli Cinegéd, (Mező)Szemere és Endréd funkciói ismeretlenek. Endrédről feltételezzük, hogy II. András egri püspökről vette nevét és így szolgáltatófalu-létének valószínűsége nagyobb. A szihalmi udvarhely kapcsán megjegyezhető, hogy nem minden szolgáltatás vonhatta maga után szolgáltató falu létrejöttét. A településtől Ny-ra az 1067. évi százdi alapítólevél a király lovainak a "Nadesciguly"-nä\ (nádasszegélynél, a nád szélénél, a nád mellett') lévő karámjáról ír, amely vélhetően a ma Nagy rétnek nevezett területen volt. 577 Nem vált településsé azonban a tevékenységet folytatók szálláshelye, mint ez Heves várkörzetében Lovásztelekről elmondható. Talán itt mutatkozik meg az udvarhelyek és az igazgatási központok közötti alapvető különbség (pl. jóval kisebb körzetre terjednek ki), mely különbség így a települések létrejöttének szükségességében is megmutatkozhat. A körzet településeinek nagyobb része feltételezhetően X-XI. századi. Úgy tűnik az egyik legkisebb feltételezett vonzáskörzet tartozik Szihalomhoz, a vizsgált központok közül, mintegy 16 km-es átmérőjű körön belül. Debrői birtokközpont Kísérletet tettünk kisebb körzetek kijelölésére is. (Yo\)Debrő az Abák Mátra vidéki birtokainak egyik központja volt. A közeli Csali vár szerepe és kora nem ismert. A tőle nem messze talált, de vele nem azonos honfoglalás-kori temető azonban megerősíti a környék korai lakottságát. Centrális térképzésű temploma a XI. század első harmadában épült, altemplomában volt Aba Sámuel király első sírja. Királyi egyházként szolgáltató népei, harcos jobbágyai és lovászai is voltak. Az ilyen templomok ugyanis olyan szolgáltatónépi szervezettel rendelkeztek, mint a fejedelmi vagy királyi udvar. 578 Bencés (?) monostorának meglétét a Váradi Regestrum egyik 1219. évi bejegyzésére alapozzák, amely a debrői monostor egyik jobbágyát említi. 1221? '' Szihalom kataszteri térképe 17., 18., 20. szelvény. A Csepel-sziget is volt a királyi ménes őrzöhelye az Árpád-korban. BÁLINT CS., 1980. 45. 578 MAJOR J., 1976. 203-212., GYÖRFFY GY., I. 256., III. 1987. 51. 69
