Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Nánási Mihály: Mezőgazdaság, politika, népnevelés, népművelés a "fordulat" utáni első években / 275. o.

részleteiben szabták meg az egyes nyári mezőgazdasági munkák tennivalóit. E tekintetben az aratásról már szóltunk. Többszörösen volt szabályozva a cséplés szervezése, lebonyolítása, de a legsokrétűbb rendelkezések - a csépléshez kötődően is - a begyűjtésre születtek. Ezek teljesítése azonban a szigorodó feltételek miatt egyre nehezebbé vált. Az 1949-ben kiadott rendelet a következő főbb pontokban szabályozta a cséplés elvégzését: Befejezésének határidejét szeptember 15-ben szabta meg. A cséplőgépek üzemképességét június 20-ra kellett biztosítani; kézi cséplés vagy nyomtatás csak ott történhetett, ahol gépi erő nem állt rendelkezésre, egyébként kévekötő, zsúpszalma kézi cséplésére csak az elöljáróság adhatott engedélyt. Minőségi követelményként fogalmazta meg a rendelet azt, hogy a kicsépelt gabonában 2 %-nál több ocsú, az ocsúban pedig 2 %-nál több ép szem nem lehetett. Megkülönböztetett figyelmet kapott a szerződött minőségi gabona, mivel azt minden esetben külön kellett csépelni. Kötelező volt az ellenőrzés megszervezése, továbbá azt is előírta a rendelet, hogy a cséplőmunkások részesedésüket a nem minőségi terményből és csak természetben kaphatják meg. Az előírásnak külön érdekessége az, hogy "A cséplőgép felelős vezetője köteles a lakóhelye szerint illetékes járási főjegyzőnél (városokban a polgármesternél) a cséplés megkezdése előtt ... eskü - vagy fogadalomtételre jelentkezni." Azok, akik a csépléssel kapcsolatban jogszabályt sértettek, annak súlyától függően vagy a 8.800/1946. M. E. számú rendelet szerint büntetendők, kihágás esetén pedig elkobzással és 6 hónapig terjedő elzárással vonandók felelősségre (3.440/1947. (111.18.) M. E. sz. rendelet). Ez utóbbi esetben az elkobzott termény, termék az államkincstár tulajdonába került, de az, "aki a kihágás felderítése körül különös érdemeket szerzett", értékének 1/5-öd részéig volt jutalmazható. Azaz, ezzel biztosították a feljelentők anyagi érdekeltségének érvényesülését.

67 Az 1951-ben megjelent rendelkezések további szigorításokat tartalmaznak 1949-hez képest. így, fokozni kellett a tervezőmunka alaposságát: Az F. M. 103.740/1949. (VI. 9.) K. H. sz. rendelete. Az eskü szövege: "Én ... (név) ... -i lakos, esküszöm a mindentudó és mindenható Istenre (fogadalom esetén: becsületemre és lelkiismeretemre fogadom), hogy az 1949. évi gabonatermés cséplésével és a cséplési eredmény számbavételével kapcsolatban a fennálló törvényes rendelkezések által előírt kötelességeimet teljesítem. A hatóságnak utasításait megtartom, az előírt cséplési kimutatásokat és könyveket pontosan és a valóságnak megfelelően vezetem és minden tőlem telhetőt megteszek, hogy a cséplés zavartalanságát biztosítsam. (Csak eskünél: Isten engem úgy segéljen!)" 320