Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Vasúti állomásépületek Szolnokon (1847-1975) / 39. o.

MAV részéről, hogy Budapesten legyen a skanzen.

55 Pedig a MÁV számára presztízskérdés lett volna, hogy Magyarország legrégebbi vasúti állomásépületét legalább helyreállítsák, hogy az utókor számára emlék maradjon és ne "mementó". Az állomás falai között a múlt század közepén a reformkor jeles személyei is megfordultak, olyan emberek akik az egész ország történelmében meghatározó szerepet játszottak. így a szolnoki indóház egyfajta "szolnoki pantheon" funkcióját is betölti. Az emlékezetes megnyitó napján a népes vendégsereggel megjelent István és József főherceg, Széchenyi István, Kossuth Lajos és Jókai Mór. Kossuth következő látogatása során 1848. szeptember 26-án - alföldi toborzó útja soronkövetkező állomásaként - érkezett vonattal a szolnoki indóházba. Az épületnél Sáros megyéből jött önkéntesek várták akik lelkesen üdvözölték, majd vállukon vitték a városba. Másnap Kossuth a városháza udvarán népgyűlést tartott, ahol a lakosok szívében lángra gyújtotta a hazafias érzés szikráit.

56 1849. első napjaiban Windischgratz seregeinek közeledtével a Honvédelmi Bizottmány és a képviselőház Pestről Debrecenbe helyezte át székhelyét. Az utat Pesttől Szolnokig vasúton tették meg, majd innen kocsikkal, szekerekkel folytatták tovább Debrecenig. 1849. újév napján 3 órakor indult a Kossuthot és társait vivő vonat a pesti pályaudvarról Szolnok felé. A vonat nagy késéssel futott be Szolnokra, ahol az érkezőket előre elkészített szállás várta. Nem tudjuk pontosan hol volt Kossuth szobája az indóházban vagy a mellette lévő fogadóban, a vele érkezett képviselők egy része viszont a ferences rendházban választott magának szállást. így a forradalmi kormány költözésekor az indóház épületében megfordult csaknem az egész Honvédelmi Bizottmány és az első felelős minisztérium. A pesti fegyvergyárak munkásai Kossuth utasítására leszerelték a gépeket és vasúton Szolnokig szállították, ahonnan szekerekkel vitték Nagyváradra. A pénzjegynyomdát is vasúton szállították Szolnokig, majd tovább Debrecenbe. így a kormány és szerveinek költözését nevezhetjük a magyar vasút első hadi szállítási igénybevételének, amely azonban a pestszolnoki vonal teherbíró képességét alaposan próbára tette. A bajokat növelte a TISZAI L. 1997. január 18. 15. szám. Márczius Tizenötödike. 1848. szept. 28. 169. sz. - KAPOSVÁRI Gyula: A szolnoki vár kialakulása és helye a város területi képében. II. rész. In: Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv. VH. 260. 53