Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 12. (Szolnok, 1997)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Vasúti állomásépületek Szolnokon (1847-1975) / 39. o.

Ezután Széchenyi István a főherceggel és a kíséretében lévő urakkal a közeli Tisza-partra vonult, hogy az ott horgonyzó Pannónia gőzhajót - amellyel egy éve már járt Szolnokon - bemutassa. A vasúttársaság a jeles napra a vágányok fölé épített facsarnokot egy óriási ebédlővé alakította át, amelynek tartópilléreit lomb- és virágfuzérekkel díszítették fel. Három hatalmas asztalt terítettek meg (egyet külön a csarnok felső részén a királyi helytartónak és a vele érkezett főuraknak, kettőt pedig a csarnok alsó részén egymással párhuzamosan elhelyezve, az alacsonyabb rangú vendégeknek). A felső csarnokrész asztala fölött a császár és az elhunyt nádor képe függött, az oldalfalakat pedig a magyarországi vármegyék címerei díszítették. A villásreggeli - más források szerint ebéd - fél 1-kor kezdődött katonazenekar mellett. A tudósítás szerint a vendégsereg valóságos álarcosbál képét mutatta: "egyházi és világi viseletek, nemzeti ruhák, fekete frakkok és egyenruhák keveredtek. Bábeli hangzavar uralkodott német, magyar, szláv, angol, francia, olasz nyelvek és kint a szabadban lévő magyar nép is hozzájárult ehhez."

25 Az ebéd folyamán Kossuth Lajos ékesszólású pohárköszöntőt mondott István főhercegre, majd méltatta a megnyitott vonal jelentőségét.

26 Széchenyi a naplójában meglehetősen ellenszenvvel írt Kossuth beszédjéről: "Most Kossuth feláll az asztalra és hosszasan üvöltözik. A legközelebbi szomszédjain kívül senki sem hallja őt ... a mozdonyfütty komikus módon beleszól... A főhercegre iszik ... Nekem ő, mint magánember szinte komikusnak tűnik ... de mint magyarnak, sírnom kell, mert látom, hogy ez az ember ... nagyon belezavar a legkigázolhatatlanabb bajjakba..."

27 Jókai írásában megemlít egy érdekes technikatörténeti eseményt az ebéd alatt. "Sok tekintetben fontosságot érdemel Nagy Gergely és testvére - magyar Illustrierte Zeitung Leipzig, 1847. november 13. Ide kapcsolódik egy régi szolnoki legenda, amelyet Szabó Barna "Ismeretlen Szolnok" című művében említ meg. A szolnokiak a vasút megnyitásának alkalmából Kossuthot kérték fel, mint az Országos Ipar Egyesület elnöke, tartson ünnepi beszédet. A főherceg azonban még a város tisztelgő küldöttségét sem fogadta, nemhogy ünnepi szónoklatokkal fárasszák a nagy utazás után. Csakhogy Kossuth a megbeszéltek szerint elkezdte beszédjét, de csak odáig jutott, hogy az ünnepélyes pillanat varázsát ecsetelte néhány gondolattal, amikor a főherceg hangosan így kiáltott. "Mi az. Ki mer itt beszélni az engedélyem nélkül?" Mindenki megdöbbent csak Kossuth beszélt tovább. Ő ugyanis nem hallotta mit mondott a helytartó, mígnem a szolnoki küldöttség pisszegése, a vendégsereg zajongása majd a gőzmozdony nyikorgása és fütyülése belefojtották a szót Kossuth Lajosba. Ezért haragudott meg Kossuth a szolnokiakra. Széchenyi naplói. 6. köt. 629. 44