Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Jókai Mór és az 1896. évi karcagi országgyűlési választás / 99. o.

mellé állítani. A Nagy-Kunság című lapban Csontos Imre, akit később, az I. világháború után a karcagiak országgyűlési képviselővé választottak, az 1896. évi választás előtt ezt írta: „ ... az egyház feje, a mi egyik papunk, mint képviselő elhanyagolja egyházát, elhanyagolja híveit, s békével tűri, hogy egyházunk hívei a nazarénus gyülekezeteket, baptistákat, anobaptistákat gazdagítják és tömegesen térnek ki az ev. ref. egyháznak kötelékéből."

18 A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok 1896. október 27-i számában már versbe foglalva, a szabadelvűek kortesnótájában bukkan fel ismét ez a vádaskodás: „ Ha Madarász itthon volna Nem volna sok baptista De neki csak mandátum kell Nem törődik híveivel. Nagy hencegés üres fejjel Ugyan Madarász kinek kell Nesze bal párt, neked való Ha ló nincsen, szamár is jó. Makk ász, zöld ász és tök ász A negyedik a piros ász Ötödikre nincs szükségünk Jókai lesz a követünk. Az ezzel egyidejűleg keletkezett függetlenségi kortesnóták viszont Jókait mameluknak nevezték, aki hajdani 48-as elveit a kormánypárti képviselőséggel járó előnyökért adta fel. Az alábbi rigmusokat a kunhegyesi 48-asok terjesztették: „Madarász nóta Ad notam: Kossuth Lajos azt üzente Madarász lesz a követünk, Jókai Mór nem kell nekünk, Költő király, de mameluk, Szavazatunk rá nem adjuk Éljen Madarász! Nem kell nekünk kormánypárti, Bár mit beszél Móricz bácsi; ígérhet ő százfélét is, Negyvennyolcas leszünk még is. Éljen Madarász! 18 ZELOVITS D. Karcagi Napló, 1938. június 1. 108