Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)
TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Jókai Mór és az 1896. évi karcagi országgyűlési választás / 99. o.
ták. 15 A földosztást azonban mind Karcagon, mind a választókerülethez tartozó további három nagykun településen a redemptionális jog érvényesítésével, az egykori földváltók utódai, illetve a redemptus birtokot szerzett lakosok leszármazottai között hajtották végre. A kimért legelőből az irredemptus származásúak és a később betelepedettek utódai nem részesedhettek. A feszültségeket a századforduló polgárosodó társadalmi viszonyai között növelte a birtokfelosztásnak ez a hagyományos módja, mely egyúttal azt is bizonyította, hogy a nagykunsági közbirtokosságok tagjai között nagy súlya volt a konzervatív gondolkodásnak. Ettől a helyi nagygazdarétegtől pedig mi sem állt távolabb, mint a liberális politikai eszmekör, melyet ellentmondásossága ellenére még mindig a Szabadelvű Párt képviselt leginkább. Ugyanakkor a hagyományos társadalmi viszonyokat és értékeket védelmező Függetlenségi Párt és a nagykunsági módosabb birtokosság érdekei még inkább összhangba kerültek. Jókai Mór ízig-vérig liberális nézetei élesen ütköztek ezzel a felfogással, mely választási győzelmének esélyeit Karcagon jelentősen csökkentette. Politikai nézeteit öszszegzi választási programja, mely 1896. október 25-én a Nagy-Kunság című lapban jelent meg. „Görögül programnak nevezik, de minthogyan magyarokhoz szólok, nevezem magyarul előrajznak - kezdődnek sorai. Jókai a millennium évének sürgető kérdései közül az egyházpolitikai reform ügyét fejti ki legrészletesebben. A filoxéra leküzdésére tett erőfeszítések, a bűnvádi eljárásról hozott törvény, a költségvetés sikerei, a valutareform említése, továbbá a nacionalizmus és a túlzott fegyverkezés ostorozása mind előfordul ugyan a nagykunokhoz intézett levélben, de a polgári házasság és a vallásfelekezetek törvénybe iktatását mindennél erősebben hangsúlyozza Jókai Mór. Ezzel a túlnyomó többségükben református választókra kívánt hatni, mivel az egyházpolitikai reformokban leginkább a protestáns felekezetek hívei voltak érdekeltek. A gabona alacsony árának okát a külországok védvámjaira és a fegyverkezésre hárítja át, az ellenzék szembenállását a kormánnyal kizárólag a nemzeti gyűlölködéssel magyarázza. Jókai bizonyára nehéz helyzetben lehetett programnyilatkozatának megírásakor, mivel a hatalmon lévő Szabadelvű Párt liberális gazdaságpolitikája, ezen belül is elsősorban az adórendszer az alföldi kisbirtokosokkal szemben inkább a nagybirtokoknak kedvezett. Ezért szól a program inkább részletesebben az egyházpolitikai reformokról és kerüli a gazdasági kérdések boncolását. Elsősorban a református lakosságot igyekszik megnyerni, de vigyáz a katolikusok érzékenységére is: „Vádolják a kormányt a vallásosság és különösen a katolikus hit megrongálásával. Igazságtalanul teszik. Mert a most meghozott egyházpolitikai törvények csak megállapították a rég kivívott elvet, mely szerint Magyarországon minden vallásfelekezet egyenjogú ... Különösen nem célozták e törvények a katholikus egyház meggyöngítését. A magyar katolikus egyház érdemei a múltban, feladata a jelenben, küldetése a jövőben mindenki előtt ismeretes az országban. És sehol a kerek földön annyi hatalom, világi birtok, kiváltságos elsőbbség a katholikus egyháznak nem adatott, mint éppen Magyarországon s mindezeket csorbítani nem kívánja senki." OROSZI Sándor: A karcagi közbirtokosság szervezetének változása és szerepkörének módosulása a város gazdálkodásában. In:Zounuk 1. Szerk.: BOTKA János, Szolnok, 1986. 135. 106
