Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Jókai Mór és az 1896. évi karcagi országgyűlési választás / 99. o.

ták. 15 A földosztást azonban mind Karcagon, mind a választókerülethez tartozó to­vábbi három nagykun településen a redemptionális jog érvényesítésével, az egykori földváltók utódai, illetve a redemptus birtokot szerzett lakosok leszármazottai között hajtották végre. A kimért legelőből az irredemptus származásúak és a később betelepe­dettek utódai nem részesedhettek. A feszültségeket a századforduló polgárosodó társa­dalmi viszonyai között növelte a birtokfelosztásnak ez a hagyományos módja, mely egyúttal azt is bizonyította, hogy a nagykunsági közbirtokosságok tagjai között nagy súlya volt a konzervatív gondolkodásnak. Ettől a helyi nagygazdarétegtől pedig mi sem állt távolabb, mint a liberális politikai eszmekör, melyet ellentmondásossága ellenére még mindig a Szabadelvű Párt képviselt leginkább. Ugyanakkor a hagyományos társa­dalmi viszonyokat és értékeket védelmező Függetlenségi Párt és a nagykunsági módo­sabb birtokosság érdekei még inkább összhangba kerültek. Jókai Mór ízig-vérig liberális nézetei élesen ütköztek ezzel a felfogással, mely vá­lasztási győzelmének esélyeit Karcagon jelentősen csökkentette. Politikai nézeteit ösz­szegzi választási programja, mely 1896. október 25-én a Nagy-Kunság című lapban je­lent meg. „Görögül programnak nevezik, de minthogyan magyarokhoz szólok, neve­zem magyarul előrajznak - kezdődnek sorai. Jókai a millennium évének sürgető kér­dései közül az egyházpolitikai reform ügyét fejti ki legrészletesebben. A filoxéra le­küzdésére tett erőfeszítések, a bűnvádi eljárásról hozott törvény, a költségvetés sikerei, a valutareform említése, továbbá a nacionalizmus és a túlzott fegyverkezés ostorozása mind előfordul ugyan a nagykunokhoz intézett levélben, de a polgári házasság és a vallásfelekezetek törvénybe iktatását mindennél erősebben hangsúlyozza Jókai Mór. Ezzel a túlnyomó többségükben református választókra kívánt hatni, mivel az egyház­politikai reformokban leginkább a protestáns felekezetek hívei voltak érdekeltek. A gabona alacsony árának okát a külországok védvámjaira és a fegyverkezésre hárítja át, az ellenzék szembenállását a kormánnyal kizárólag a nemzeti gyűlölködéssel magya­rázza. Jókai bizonyára nehéz helyzetben lehetett programnyilatkozatának megírásakor, mivel a hatalmon lévő Szabadelvű Párt liberális gazdaságpolitikája, ezen belül is első­sorban az adórendszer az alföldi kisbirtokosokkal szemben inkább a nagybirtokoknak kedvezett. Ezért szól a program inkább részletesebben az egyházpolitikai reformokról és kerüli a gazdasági kérdések boncolását. Elsősorban a református lakosságot igyek­szik megnyerni, de vigyáz a katolikusok érzékenységére is: „Vádolják a kormányt a vallásosság és különösen a katolikus hit megrongálásával. Igazságtalanul teszik. Mert a most meghozott egyházpolitikai törvények csak megállapították a rég kivívott elvet, mely szerint Magyarországon minden vallásfelekezet egyenjogú ... Különösen nem cé­lozták e törvények a katholikus egyház meggyöngítését. A magyar katolikus egyház érdemei a múltban, feladata a jelenben, küldetése a jövőben mindenki előtt ismeretes az országban. És sehol a kerek földön annyi hatalom, világi birtok, kiváltságos elsőbb­ség a katholikus egyháznak nem adatott, mint éppen Magyarországon s mindezeket csorbítani nem kívánja senki." OROSZI Sándor: A karcagi közbirtokosság szervezetének változása és szerepkörének módosu­lása a város gazdálkodásában. In:Zounuk 1. Szerk.: BOTKA János, Szolnok, 1986. 135. 106

Next

/
Oldalképek
Tartalom