Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Jókai Mór és az 1896. évi karcagi országgyűlési választás / 99. o.

lényegtelen szempontnak tűnt. Arra a politikában kevéssé járatos, Jókait olvasó nép már alig figyelt oda, hogy a nagy író rebellis hangvételű műveinek sokadik kiadását olvassa, olyan könyveket, melyeket szerzőjük évtizedekkel korábban, még az önkényuralom éveiben írt. Jókai Mór jelölésére a karcagi választáson nem helyi kezdeményezésre, hanem a Szabadelvű Párt felsőbb köreinek, talán egyenesen Bánffy Dezső miniszterelnök döntése alapján került sor. Az előírt formaságokat betartva 1896. október 14-én a kormánypárt helybeli hívei is értekezletet tartottak a karcagi nagyvendéglőben, ahol Jókai képviselői jelöléséről határozatot hoztak. Az ezt követő napon Budapesten negyven tagú nagykun küldöttség kereste fel a nagy írót, és ünnepélyesen felkérte, hogy a karcagi választókerület szabadelvű képviselőjelöltségét fogadja el. Jókai rövid beszédet intézett látogatóihoz, melyben arról szólt, hogy ismeri a nagykunok bajait, az elviselhetetlenségig fokozódott vízszabályozási költségek nyomasztó terhét, és most magas kora ellenére a felkérésnek azért tesz eleget, mert még használni akar a hazának. Ő, aki már a 48-as forradalom előkészítésében kivette részét — és ezért meg is szenvedett —, sohasem szűnt meg a nemzet előrehaladásáért és a magyar állam megszilárdításáért munkálkodni, és most fél évszázados politikai működése után megérdemelné a nyugalmat. Mégis kötelességének érzi, hogy hazája második évezredének küzdelmes munkájában részt vegyen.

11 A nagy író pártja akaratának engedelmeskedett, amikor habozás nélkül mondott igent a hozzá látogató küldöttség felkérésének. Pedig, ha ismerte volna azt a számára kínos, néhány évvel korábban Karcagon lejátszódott epizódot, amikor a városi közgyűlés megtagadta tőle díszpolgárrá választását, talán fontolóra veszi a választókerület képviselőjelöltségének elfogadását. 1893. március 22-én Budapesten a főváros díszpolgárává választották Jókait, és ezt a hódolatot az ország többi városa is követte. A nagy író iránti tisztelet és ünneplés hulláma Karcagra is elért, ahol 1893. december 14-én a város képviselőtestületének közgyűlésén Jókai díszpolgárrá választása ügyében indítványt tettek. A túlnyomó többségben lévő függetlenségi érzületű képviselőtestületi tagok elismerték ugyan Jókai írói érdemeit, díszpolgárrá választását mégis elutasították azzal a nevetségesnek tűnő indoklással, hogy a díszoklevél kiállítása nagy költséggel jár. Ugyanakkor azonban a közgyűlés megszavazta, hogy a város Jókai Mór összes műveinek díszkiadását 200 Ftért vásárolja meg a református gimnázium könyvtára részére.

12 A karcagi közgyűlésen hozott ellentmondásos határozatból egyértelműen kitűnik a városatyák döntésének politikai háttere. Ezekről az előzményekről Jókai nem tudhatott, amikor három évvel később elvállalta a karcagi országgyűlési képviselőjelöltséget. Baljós előjelet idézhetett azonban fel benne függetlenségi ellenjelöltjének, Madarász Imrének neve. Nem véletlenül írja 1 * Nagy-Kunság, 1896. október 18. Jasz-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Karcagi képviselőtestületi ülések jegyzőkönyve. 1893/203. kgy. sz. 104