Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 7. (Szolnok, 1992)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Jókai Mór és az 1896. évi karcagi országgyűlési választás / 99. o.

A választókerületben csupán Karcagon lehetett szavazni, ahol két helyet, a városházát és a református fiúiskolát jelölték ki erre a célra. A reggeltől másnap reggelig tartó választáson összesen 2835 szavazatot adtak le, ebből 1610-et Madarász Imrére, 1225-öt Jókaira, aki függetlenségi ellenfelével szemben 385 szótöbbséggel maradt alul.

33 A választás a felfokozódott indulatok ellenére a legnagyobb rendben zajlott le. A szavazatok körül semmiféle visszaélés nem történt és a választók is fegyelmezetten viselkedtek. A szavazók két tábora között összetűzésre vagy más incidensre nem került sor. A Kisújszállás és Vidéke című lap szerint „Az erős küzdelem alatt a rend mindkét részről példásan megtartatott. 34 Bár a végeredmény Jókai bukását jelentette, a szavazatok helységek szerinti megoszlása mégsem volt ennyire egyértelmű. A kisújszállásiak 422-en Jókaira, 396-an Madarászra szavaztak. A kunmadarasiak nagyobbik része, mintegy 197 fő Madarászra, 168 választó pedig Jókaira adta voksát. A küzdelmet végső soron a karcagiak döntötték el, akik közül 880-an Madarász Imrére, 471-en Jókai Móna szavaztak. A választás eredményét az is befolyásolhatta, hogy a szavazásra jogosultak 1/3-a, elsősorban a kunhegyesiek és a madarasiak nem jelentek meg a választáson, ami a szavazatok számát jelentősen csökkentette.

35 Madarász Imre nagyarányú karcagi győzelmében a város lakossága és polgármestere, dr. Veress Sándor közötti ellentét is szerepet játszott. A polgármestert a város képviselőtestülete többször egymás után felfüggesztette hivatalából, de a vármegye azonnal visszahelyezte. Almásy Géza főispán pártpolitikai érdekből dr. Veress Sándort mindenáron igyekezett megtartani polgármesteri székében. A városi képviselőtestület hiába fordult panasszal a belügyminiszterhez, mivel ő is a megyei vezetésnek adott igazat.

36 Az 1896-os országgyűlési választáson a karcagiak a vármegye és a belügyminiszter elleni bosszújukat tölthették ki a kormánypárt jelöltjének megbuktatásával. Az alig egy hónap múlva, 1896. november 29-én megtartott városi képviselő-választáson néhány kivétellel a Függetlenségi Párt hívei kerültek be a karcagi közgyűlésbe.

37 Ennek ellenére a december 23-í tisztújításon a megye nyomására dr. Veress Sándort megerősítették polgármesteri tisztségében.

38 A polgármesterválasztással szemben Madarász Imre és néhány városi képviselőtársa óvást emelt, de Veress Sándort csak 1897 márciusában, Almásy főispán lemondása után sikerült hivatalából kibuktatniuk.

39 A karcagi képviselőtestületben dúló pártharcok és az országgyűlési képviselő-választások kapcsolatának ismertetése egy újabb tanulmány tárgyát képezhetné, mely téma bővebb elemzésére e helyen nincs lehetőség. 3 3 <• , , , Kisújszállás es Vidéke, 1896. november 1. 34 Uo. 35 ZELOVITS D. Karcagi Napló, 1938. június 18. 36 Uo. 7 Nagy-Kunság, 1896. december 6. SZML Karcagi képviselőtestületi ülések jegyzőkönyve. 1896/122. kgy. sz. 3 9 SZML Karcagi képviselőtestületi ülések jegyzőkönyve. 1897/48. kgy. sz. 113