Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 6. (Szolnok, 1991)
TANULMÁNYOK - Horváth Lajos: Szolnok vára és Pest-Pilis-Solt vármegye 1703-1710 / 47. o.
kell fordulniuk. A Túránál összegyűjtött palánkkarókat azután majd Szolnokra kell fuvarozni. Az 1703. szeptember 3-i megyegyűlésen felolvasták a budai commissió levelét, amely nyugtázta, hogy a Szolnok várához szükséges palánkkarókat elszállították. Nem világos, de úgy látszik, hogy ez az építőanyag ekkorra már leért Szolnokra. Ugyanekkor tették közzé, hogy a király gróf Schlik Leopold tábornokot nevezte ki ,,e részek" katonai parancsnokává. Báró Stom, budavári helyettes parancsnok 1703. szeptember 1-én kelt levelében elrendelte, hogy Kecskemét városa a felkelők irányában szervezze meg a kémkedést és az eredményről hetente neki jelentést tegyen. A vármegye 1703. szeptember elején már szinte folyamatosan ülésezett a kialakult „súlyos" katonai és politikai helyzet miatt. A szeptember 7-i gyűlés a budai commissiónak 1703. szeptember 3-án kelt levelére azt válaszolta, hogy a király parancsa értelmében üldözni fogja a szökött magyar katonákat, bár kétségét fejezte ki aziránt, hogy a paraszthadnagy ságok, a paraszt vár me gye fegyveres ereje elégséges lesz-e a feladat végrehajtásához. A budai commissió szeptember 7-én kelt levelében Szolnok várához 100, Buda várához és Pest városához 70 újabb ingyenmunkás kiküldését követelte. Valószínű, hogy ezek a munkások már nem érkeztek meg Szolnokra, mert időközben a kuruc katonai előnyomulás nagy erőkkel elérte a Tiszát, sőt a seregek át is keltek azon. A kuruc sereg egyik főcsapása Szolnokon keresztül a dunai nagy átkelőhelyek birtokbavételére irányult, melynek sikere következtében nemcsak a dunántúli hadjárat előtt nyílt volna meg az út, de a pest-budai, Csepel-szigeti rác katonai bázis is megegyezésre szorítható lett volna, illetve ennek hiányában megkezdődhetett volna a teljes felszámolása. Nem utolsó sorban a pest-budai császári katonaság megfosztatott volna ettől az erős segédnéptől. Mindezeken felül a bácskai rác bázisok és a Csepel-szigeti rác erők között megszakadt volna az összeköttetés. Szolnok várát kezdetben nyilván körülszáguldották a kurucok, ezért is nem tudjuk, hogy mikor kezdték el ostromolni. Egyes vélemény szerint tíz napi ostrom után Szolnokot 1703. szeptember 24-én foglalta el a kuruc sereg. Eszerint körülzárta volna szeptember 14-én. Kronológiáink, egyéb kézikönyvek azonban úgy tudják, hogy szeptember 21-én vették be a kurucok Szolnokot. Ha a tíz napos ostromot elfogadjuk, ami önmagában is kétséges, akkor szeptember 11-én kellett megindulnia a várért folyó közvetlen harcnak. Szolnok ostromának időpontjával mindenképpen összefügg II. Rákóczi Ferencnek 1703. szeptember 13-án domahidi táborából kiadott felhívása, melyben Pest-Pilis-Solt vármegyét három napon belül a csatlakozásra hívja fel. Úgy véljük, 10 Uo. 4284, 4291. reg. U Uo. 4293, 4299. reg.; HORNYIK János: Kecskemét város története I-V. Kecskemét, 18601866. IV.69. 12 BOROSY A. 1987. 4302, 4305. reg. Adatok Szolnok megye történetéből II. Szerk.: BOTKA János, Szolnok, 1989. 239. 14 , . , Magyarország történeti kronológiája II. Fó'szerk.: BENDA Kálmán, Bp. 1982. 529. 51
